Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1923-04-01 / 13. szám
1923 HVAriGáblltUSOlt Li APU A 5 feszület van az oltáron, — az mind-mind katholikus. Egyetlen evangélikus sajtóorgánomunk is egy rövid gesztussal elintézte a liturgiát. Különös, hogy egy zsidó lapban kellett olvasnom s a legkevesebb ember szájából hallottam azt a megállapítást, hogy: áhítatra hangoló. Pedig hát ez az egyetlen kérdés: az-e, vagy sem. Hogy lutheránus-e, azt eldöntötte Luther. Hogy tulrómai-e, arra megfelelt 90,000.000 lutheránus a világnak, aki nálunknál sokkal szorgalmasabban látogatja liturgikus istentiszteleteit. Hogy szép-e, arra a kérdésre megfelel a zeneértök részéröl századok óta kialakult közvélemény. Itt csak ez az egy kérdés: épitő-e, áhítatra hangol-e. S erre a kérdésre testvérem, csak akkor tudunk majd megfelelni, ha nemcsak hallgattuk mint publikum, hanem belekapcsolódtunk mint gyülekezet! Én, mikor először résztvettem azon, szent fogadást tettem, hogy amint önálló lelkész leszek, egyházamban én is bevezetem. No és ha a gyülekezet nem kívánja? Az, hogy a gyülekezet kívánja, ismeretek előfeltétele. És mikor megismerte kívánta is. Az én volt szepesi egyházamban az öregek hattyúdala és a kisgyermekek első éneke a liturgia szólamai lettek. Luther feledésbe ment énekei s arany ének- költészetünk többi régi és uj gyöngyei közkinccsé lettek. Templomban, iskolában, magánházakban erdőn és mezőn a pihenés óráin és munkaközben istent dicsérő éneket énekelt a mi egyházunknak a környéken híressé vált liturgikus napra. Es jött a forradalom. Mindenütt rablás, verekedés. Ott .rend volt. Mert harmónikus volt az külsejű, de keresztyén érzésű Hindquist azt a nehéz próbát. Mintha Strindberg azt akarná mondani: „Ezek az idősebb emberek képtelenek a szeretetre, a másokért, mások miatt való szenvedésre" íme a töprengd, az örökké kételkedő Strindberg! Két kézzel megragadja a húsvéti evangélium egyik elemét, de mintha mégis felsóhajtana a húsvéti ének hallatára Goethe „Faust“-jával: „Én hallom az igét, de hinni nem tudok." A „Husvét“ cimii drámája tehát nem annyira a szilárd hit, a határozott meggyőződés drámája, hanem a megváltás utáni sóvárgás, a harmóniát kereső lélek drámája... Miért mondja különben Elis: „Érted-e? A kiengesztelő, megszenvedett bűnünkért és nekünk mégis tovább kell folytatnunk a fizetséget, mert senki sem fizet meg helyettünk.. .“ Ez elénk meredő kérdőjelek ellenére azonban senki sem fogja a boldogtalan költő eme drámáját megilletődés nélkül olvasni husvét szent ünnepe alatt. Dr. Sz. Ö. Ha a szellemet ma nem ismerik el, senkinek sem oly közömbös, mint a szellemnek. A materialistában sokszor több a szellem, mint haragos ellenfelében. (A. Lhotzky.) egész élet. S nem tudta-e azt nagyrészt az ének varázshatalma, amely nemesit, jobb is lesz. Akik énekelnek, bizton maradj, vélek, Gonosz ember ajkán Nem csendül fel ének. Testvéreim! Ilyenek vagyunk, a magyar nótáskedvü nép. Lutheránusok vagyunk. A lutheránus énekes nép! Ismerjük meg és énekeljük a liturgia dallamait és a lutheránus egyházi zene minden munkáit, hadd vegyüljön a mi énekünk is bele a világ 90.000,OCX) evangélikusának egy tömegébe s egyházi istentiszteletünk és ez is életünk legyen egy hatalmas Isten dicsérő Cantate! Az evangélium mélységei felé. A békéscsabai evangélikus nagy egyházban is bevezették a böjti liturgikus istentiszteletet. Minden szerdán délután — a szellőkben lakó hívek számára, — Szeberényi Gusztáv tót nyelvű istentiszteleteket tartott, minden csütörtökön délután 5 órakor az intelligens magyar hívek számára a központi lelkészek felváltva liturgikus istentiszteleteket tartottak. A hívek teljes megértéssel fogadták, megkedvelték s hogy ezek az istentiszteletek ne sötétben tartassanak, közadakozásból, amely 200,000 koronát eredményezett, bevezettették a kis templomba a villanyvilágítást. Az egyház kebelében működő nő- és leányegylet is mindent elkövet, hogy tagjaiban az evangélikus öntudatot, az egyházhoz való ragaszkodást ébren tartsa és ebben őket meg is crösitse, azért vasárnaponként az ev. főgimnázinm tornacsarnokában vallásos estélyeket rendez. Az első ilyen vallásos estélyét virágvasárnapján tartotta a következő műsorral: A műsor első és utolsó száma az Uhrin Károly, Darida Károly és Bohus László iskoláiból kikerült gyermekénekkar szereplése volt, Bohus László vezetése mellett olyan megkapóan szép éneket nyújtottak e kedves gyyermekek, hogy méltán volt elragadtatva a közönség, Reméljük, hogy még sokszor lesz alkalmunk gyönyörködni a kicsinyek lélekemelő szép énekében. Huszár Etel temperamentumos, precíz zongora- játékát nagyon lelkesen megtapsolták. Feltűnő könnyedséggel és tisztasággal adott elő két kitűnő részletet, Tannháuserból. Moldován Gábor ismét növelte sikerét. Az ő művészetét már jól ismerik s általánosan szeretik Csabán. Az est központjában Jakabfi György előadása volt. Jakabfi a hit és vallás forrásáról, a könyvek könyvéről tartott gondolatokban gazdag, gyönyörű előadást. Szebbnél-szebb képekkel tarkított tartalmas előadása láthatóan nagy hatást gyakorolt a közönségre. Mint halljuk, a Nőegylet husvét másodnapjára tervezett vallásos délutánja elmarad, illetőleg kitolódik egy hétre, amikor is Kaas Albert br, nemzetgyűlési képviselő, az országos 1 uther Szövetség elnöke és Kuthy Dezső, a fenti szövetség igazgatója fognak lejönni Csabára. Az egyház vezetősége arra törekszik, hogy egyháza kebelében megalakítsa a Luther-Szövetséget, hogy az egyház építő munkájában résztvegyenek nemcsak a nő és a leányegylet, hanem a férfiegylet tagjai is. Az egyház gazdasági bizottságának azt a javaslatát, miszerint a csabai evang. egyház a nyomor, szegénység, erkölcsi züllés enyhítésére állítson fel árvaházat, a presbyterium is elfogadta, kiküldte a szervezőbizottságot azzal az utasítással, hogy hasson oda, miszerint az árvaház rövid időn belül — egyelőre tiz árvával, — megnyitassék. A hívek már is hozzák a 40—50 ezer koronákat az árvák számára. Az egyházban élő áldozatkészségről tanúskodik az a körülmény is, hogy az egyház 3 és fél millió koronán most szerezte be uj harangjait. 25 q súlyban. Ezeknek ünnepélyes felavatása zöldcsütörtökön fog végbemenni, amikor is tót nyelven Dr. Szeberényi Lajos esperes, magyar nyelven Jakabfi György ev lelkész prédikál. Az aratni való sok, de kevés az arató, azok a kevesen azonban kellő hűséggel .és kitartással gyűjtik az Ur csűrébe az arravaló gabonát.
