Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1923-02-25 / 7-8. szám
2 HVAflGÉItf^USO«; UAPJM 1923 nyom nélkül eltűnni az erős szinü, akaratú irányok harcvonalában. A történelem árja könyörtelenül eltemet mindent, aminek célja nincs, amiből az önálló küldetés hite és tudata kihalt. Élni csak az a nemzet vagy egyház fog, amelyben saját magában van életerő; akit nem saját életereje, hanem mások gyámolitása tartogat, annak jövendője nincs — mint Kossuth mondotta 1848-ban. Egyházi közéletünk utolsó időszaka azt mutatja, hogy a köziélekben az eszményi egyház, az ecclesia invisibilis gondolata halványodik s egyházunk lassanként, észrevétlenül a külső rend egyházává alakul át. Nem a szabadon választott eszmény sugárzó fensége, óhajtott diadala fegyelmez és szabályoz bennünket, hanem a jogszabályok kényszerítő ereje. Akadnak már határozatok, amelyek az egyház életét e meder felé terelik; hallatszanak hangok, amelyek legfelsőbb, legegyetemesebb érvényű jogforrásul az egyházi gyűléseken alkotott szabályrendeleteket hirdetik, pedig ezek a jogforrások sorozatában az utolsó helyen állanak. Jaj annak az egyháznak, mely az erkölcsi ideált, az egyetlen életalapot jogszabályokkal akarja pótolni! Egyre szárad, aszik, biztos vereség elé indul, mint az olyan hadsereg, melynek kerelli, tisztjei megvannak, — csak éppen az a szent kötelék hiányzik, mely a közkatonákat a zászlóhoz fűzi, az ügy igazságában való hit. A protestantizmus azon az utón van, hogy súlypontja a felburjánzó szektákba helyeződik át, híveink legértékesebb elemét veszítjük el, ha ez áramlatnak útjába nem állunk. Nem jogszabályok, nem testi fegyverek kellenek ide, hanem öntudatos, evangéliumi erővel végzett munka, élő hit, szóval lelki fegyverek. Élőbb hit, tisztább élet, a hűség és munka nagyobb megbecsülése. Nem azért élünk, hogy a magunk kis polgári pecsenyéjét megsüssük az egyház parazsán, hanem hogy mi magunk vigyük oda, a mi bennünk érték, az egyház oltárára. Radvánszky Albert báró személyisége szerencsésen egyesíti magában egyházi létünk két fenntartó erejét, a múlt nemes, értékes hagyományait, és a haladás elvét. Családja egygyé forrt egyházunk küzdelmeivel; sőt voltaképen akkor kezd egyházi életünkben szerepet vállalni, amikor a protestáns hithüség üldözést, jogfosztást, anyagi sanyargatást, a családi életbe való beavatkozást jelentett. A radványi családi muzeum máig őrzi az eperjesi vértörvényszék egy emlékét, mely Radvánszky György hithűségét és vértanuságát hirdeti. E mártír alak emberöltőről-emberöltőre ott virrasztóit a család váltakozó ifjú nemzedékei felett élő példaképül. Ott látjuk e sorban a költő Radvánszky Jánost, Rákóczi Ferenc benső hívét, Radvánszky Antal bárót, az államférfim és kormányzói erényekkel ékes egyetemes felügyelőt, Báró Radvánszky Bélát, a nagy történettudóst, aki uj életre idézte a magyarság régi családi életét. E nemes családi hagyományok uj életre keltek a késő unokában, átalakulva a kor szükségei szerint. Egyházának a feltűnést kerülő hűséges szolgája, aki fölismerte a hivatalos egyház keretén belül alakult szabad társadalmi, irodalmi egyesületek nagy fontosságát és termékenyítő, öntöző hatását. Mint a Luther-Társaság és a Gyámintézet elnöke, országszerte tartott mélyen szántó, a kor ütőerének lüktetését érző és éreztető beszédeivel a mindennapi kisszerű szempontok fölé emelte hallgatóságát. Átérzi egyházunk nehéz helyzetét, mely a legélesebb jövőbelátást, a pontos célkitűzést, következetes akaratot követeli a vezértől. Az a lelki tulajdonsága, hogy a külső nemességnél magasabbra értékeli a jellem és a munka, életeszmény nemességét, zálogul szolgál arra, hogy egyházunk az ő lelkének érintésétől felébred közönyéből, fölismeri hivatását, erejét s neve alatt uj erőgyűjtés, uj föllendülés korszaka köszönt reánk. Köszöntjük Radvánszky Albert bárót a letűnt századok nevében, amelyeknek szent örökségét hittel bízzuk reá. Köszöntjük az eljövendő nemzedékek nevében, amelyeknek derűsebb, sikeresebb, ragyogóbb életet teremteni hívtuk őt. Kövessük utján a munkamezőre nemcsak a hűség fogadalmával, hanem egyszersmind a munkakészség szent feltételével! Hungarus Viator.
