Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1923-11-25 / 30. szám
.923. november 25. 30. szám bvang. isKum NAGYTARCSA EVANGÉLIKUSOK LAPJA SZERKESZTŐSÉG: Budapest, IV., Deák-tér 4. sz. Megjelenik minden vasárnap. álipltstta: Dr. RAFFAY SÁNDOR Szcrkentésért felelő«: Dr. CSENQÖDY LAJOS Kiadja: A LUTHER-SZÖVÉTSÉG. Előfizetési ár negyedévre 3000 K Egyes szám ára 300 korona. Hirdetési árak megegyezés szerint. Postatakarék cheque>szám: 1200. Szeretet és Közgazdaság Bizonyára legtöbben szánalmas gunymosoly- hal haladnak el e*cuu mellett A kör négyszögesítéséről, a viz és ttlz egyesítéséről csak együgyű ember beszél ma már. Haszon, nyereség, milliárd, gyönyör kell ma! Minden áron! És mégis azt mondom: a világ gazdasági életét egyetlenegy, mibe sem kerülő gyógyszer orvosolhatja meg ma is. Kipróbált. Igaz. őszinte. Ezerszer félrerugott. És a keservek vértengero után mégis újra elővett. Nem elővett! Kínok, nyomor, erkölcsi lealjasodás. az állat, színvonalé ni való sülyedés után véres verejtékkel kiásott régi gyógyszer ez. A patriarchalizmu*. A megértés. A méltány-' lás. A szeretet. „Nem cselekszik éktelenül, nem keresi csak az ö maga hasznát, nem gerjed hamar haragra, nem gondol gonoszt.“ „A Szeretet a mi felidxirútunkat nem illeti gonosszal: annakokáért a törvénynek betöltése a Szeretet.“ Pál. a nagy Apostol, ki ezeket az örökérvé nyü márványba vésett törvényeket metszette, midőn a korabeli világ két legnagyobb városának lakóihoz, a rómabeliekhez és a korúit husbeliekhez intézte leveleit: kétségtelenül nvilt szemmel nézett szét kora rettenetes bűnein és tisztán látta az akkori fertőbe, tehát végzetes bajba jutott s látszólag mégis mindennel gőgösen dacoló római és görög-római földi istenek uralmának korai végét. Gyöngyöt hiába olvasztott fel Imrban az akkori örült oligarcha: Seneca, a magát legjámbo- rabbnak mutató uzsorás-pedagógus hiába rabolta össze kincseit; millió és millió vagyon, ember, jellem, anyag hiába vált a megsemmisülés köd- foszlányává: jövő évszázadok tengernyi szenvedése és nagy, tisztajellemü tudósok gyakorlatból levont tapasztalata mind-mind egy igaz törvényt alkotott a közgazdaságtan sarktételéül. Az Önzés és az önzetlenség ősi harcában csakis a józan és a tisztességes egoizmus képes a nemzetek, a társadalom és az egyén boldogitn- sára. A termelő, a fogyasztó és a hitelszövetkezetek élete, a szegényügy felkarolása, a kórházak, az elmegyógyintézetek létesítése, a fürdők, a gyermeknevelés, a beteg gyermekek gyámolitása és annyi ezernyi más: a végtelen egoizmusnak nyíltan hada* üzenő emberbaráti intézmény mind- mind az álhuni élet bevehetetlen várát alapozó és építő szeretet egy-egy páncéltornya. A kereskedelmi szerződések pedig — jól tudom, hiszen a köztük vívott 20 éves csatáimban tanultam meg, mint kell hazám és nemzetem jo gát, javát, jövőjét szeretnem s érette harcolnom! --a legszólóbb bizonyítékai annak, hogy idegen nemzetnek mind meg kell hajolnia a Szeretet el mulhntlan törvénye előtt. A kereskedelmi szerződés két, egymásra ide gén nemzet, kölcsönös gazdasági érdekeinek meg értése, méltánylása, megbecsülése, tisztelő elismerése. Talaja az a készség, mely „nem cselekszik éktelenül“. Ezt nemzetközi szokások ereje tiltja. Vámháborura vezethet. Első és föfeltétele, hogy ..nem keresi csak az ő hasznát“, llv lwilfelfogás esetén az egymást éltető javak kicserélése lehetetlen volna. Es Lme! ma mégis ezt a kort érjük s ma és ameddig ez az elvetemült felfogás lesz az uralkodó: békés megélhetést könnyebben biztosító vi- 1 ágviszonyok nem is lesznek elképzelhetők. ' A boldogság pedig, igv. örökre eltemet kőzett. A földi világ nem falakkal körülzárt parcellák el zárkózó sokasága. Ezzé csak a gyűlölet folytán támadt elzárkózás tette. A földi világ o zthatlan kerekség. A jéghegy hideg, könyörtelen fehérsége és a gránátalma aranvpiros gyönyörűsége még nem is olvan régen bölcs megállapodások cseré jenek eszköze és jutalma volt. Ma jéghideg tömbje lett az elme bölcsességének a szív szeretet ének kimúlása. És fájó eredménye: a föld ke rekségének boldogtalansága. Egyes búzatermelő államokban búzával tüzelnek, a magyar Kánaánból pedig lO(M)Ot) korona a buza^ Megszűnt a csere lehetősége, a forgalom szabadsága. S aki szenvedett börtönbüntetést, mint én is, az tudja, hogy nincs az életnek semmi, semmi más szenvedése, csupán egy! A szabadság elvesztése. Ezt nyomták el az úgynevezett hatalmasok, a nagyhatalmak, rövidlátó, szívtelen, szeretet nélküli oktalansággal, ök politikának és béke
