Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1923-06-17 / 23-24. szám

1*123 BVAliaáuiltUSO^ liAPWA 5 A budapesti evang. főgimnázium jubileuma. Vasárnap folyt le a jubileumi hármas ünnep­ség az egyházi, állami, fővárosi előkelőségek, a volt tanítványok és díszes, nagyszámú közönség részvételével. Megjelentek többek között az alább említetteken kivül: Belitska Sándor, Valkó Lajos, Rakovszky Iván miniszterek, Szász Károly, Imre Sándor, Tomcsányi Vilmos, Petry Pál, Torkos László, az intézet egykori tanára, Schneller István, Pékár Gyula. Pintér Jenő főigazgató. Az iskola- fentartó Deák-téri magyar-német testvérgyüleke­zetek közös isteni tiszteletén Luther nyelvén éne­kelte a gyülekezet az „Erős várunk“-at. Az oltári szolgálatot németül Broschkó lelkész végezte meg­hatóan. A formai és tartalmi szépségekben kiváló magyar szentbeszédet Raffay Sándor püspök tartotta. Beszélt a nagy ősök áldott, alapvető munkájáról, buzdítva az utódokat a munkának az építők szel­lemében való folytatására. Az isteni tisztelet áhí­tatát a Mendöl karnagy szakértő vezetése alatt álló Lutheránia énekkar gyönyörű éneke fokozta. * . • Az ünnep a régi iskola dísztermében foly­tatódott. Haberern Pál, a főgimnázium felügyelője, mondott szívből jövő és szívhez szóló, formában is kiváló megnyitó beszédet. Hittrich Ödön főigaz­gató klasszikus műveltségéből és mélyen érző lei­kéből merített ünnepi beszéde nagy hatást tett. Az ünneplő intézetet a vallás- és közok­tatásügyi miniszter megbízásából Schwöder Ervin miniszteri tanácsos, volt tanítvány, üdvözölte, a főváros részéről pedig maga Sipőcz Jenő főpol­gármester igen meleg szavakkal. E két üdvözletre azonnal megadta a megillető szép válaszokat az iskolai felügyelő. Az egyetemes egyfíáz üdvözletét maga a felügyelő, báró Radvánszky Albert hozta el, aki ezzel is jelét adta az iskola iránt való jóindulatá­nak. A bányai egyházkerület és az iskolafentartó egyházak részéről Zsigmondy Jenő felügyelő szólt. A bölcseségéért és jóságáért általánosan szeretett s tisztelt felügyelő szavait nagy figyelemmel hall­gatták. Mágocsy-Dietz Sándor az egyetemes tanügyi bizottság, Rell Lajos a vidéki evangélikus közép­iskolák, Mikolik Kálmán a helybeli polgári iskola, Szüsz Lajos az elemi iskola nevében szóltak. Pecz Gedeon, a főgimnázium volt kiváló tanára, az egyetem filozófiai kara, Sándy Gusztáv a műegye­tem üdvözletét hozták. Nagy figyelmet keltettek Ravasz László refor­mátus püspök és Józan Miklós unitárius püspök­helyettes testvéri, meleg érzéstől áthatott szavai. Mezei Mór az országos izraelita központ háláját tolmácsolta az intézet iránt, mely sok izraelita val- lásü tanulót nevelt fel. Sajó Sándor a K.A.N.Sz., Takách György az Országos Tanáregyesület nevé­ben szóltak, az Evangélikus Tanárok-Tanítók Egyesülete Írásbeli üdvözletét küldött. Ravasz igazgató a református főgimnázium testvéri üdvöz­—n—— - --------------­let ét hozta. A piarista gimnázium igazgatója inté­zete meleg üdvözletét a délutáni ünnepen tolmá­csolta. Végül Rakovszky Iván a volt tanítványok üdvözletét mondta el igen emelkedett stílben, szive őszinte melegével. A délelőtti ünnepet az iskolai felügyelő fejezte be egy pár meleg szóval. * Délután az ünnep az uj iskola diszterniébcn folytatódott. A Mendöl vezette szép karének és az iskolai felügyelő szép megnyitója után Győry Lóránd mondott ünnepi beszédet, mely önmagá­ban is hatott, de a volt derék tanítvány egyéni­sége és ama körülmény által is, hogy vele mintegy édesatyja, a nagy Győry Vilmos, az iskolának egykor szintén tanítványa és nagyatyja, az apostoli lelkű Székács József szelleme is odavarázslódott az ünneplő közönség lelke elé. Az egész ünnepség a tetőpontjára Kozma Andornak, az egykori nagy tanítványnak, a régi tanárokról tartott felolvasása által emelkedett. A szónak művésze szinte játszott a lelkek húrjain, most könnyeket, majd vidám nevetést csalva elő azokból. A hálás közönség szűnni nem akaró tapssal felelt a lélek és a szív kincseinek erre a valóságos csillaghullására. Egy VI. osztályos tanuló, Piri, szépen szavalta el Petőfi költeményét „A hazáról“. A zárószót Szigethy Lajos mondta, mélyen átérzett visszhangot adva iskola, tanárok és mostani tanítványok részé­ről a hozzájuk elhangzott megható és felemelő üdvözletekre Ezzel befejeződött a feledhetetlenül szép ünnepség. A jelenlevő közönség jórésze meg­tekintette a tanulók szépen sikerült kézügyességi kiállítását, melynek rendezése Oppel Imre rajztanár szakavatottságának és buzgóságának érdeme. A jubileumot megelőzőleg sport és tornaversenyek is voltak, melyeken Gally Lajos intézeti tornatanár tanítványai sok esetben arattak diadalt. A volt tanítványok az intézet iránt való mély­séges szeretetüknek azzal adtak szép kifejezést, hogy az internátusi telek megvásárlására gyűjtést rendeztek. Ennek eredménye már eddig is hét millió korona. „A ti cselekedeteiteknek gyümöl­cseiről ismernek meg titeket.“ Sz. L. MUiHiiiMiimmimiimiiiiiiiMiimiimiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiMiiiiiiiiimiiii Petöfi-emléktábla a Deák-téri épületen Petőfi százados nagy lelke előtt megillető- dötten állt meg a pesti evang. ifjúság a főgim­názium jubiláris ünnepségei során. Aranybetükkel véste be a magyar valláskulturának százados bás­tyája falába, hogy a legszebb magyar hullócsillag átfutott egykor ezen a helyen is. A díszes, szép fekete márványtábla leleple­zése jun. 10-én volt az istentisztelet után. A Luthe­ránia egyesitett énekkarainak Mendöl Ernő által vezényelt éneke után Dr Cscngődy Lajos vezette be az ünnepélyt, utána Ludwig György szavalt el egy, az ifjúság leikéből feltört szép verset ha­talmas erővel. Majd az ifjúság nevében Lorsch Lajos, a Deák-téri Konfirm.-Egylet titkára mondott

Next

/
Thumbnails
Contents