Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1923-06-17 / 23-24. szám
4 HVA]4GÉIkIltUS01{ IkÄPJA 1923 és tudománnyal tette naggyá a nemzetet. Utánuk Brandenburgi György lett itt aföldesur, az a Brandenburgi György, akinek neve ott ragyog a reformáció harcosai között s ki az 1529-iki speieri btrodalmi gyűlésen aláírta a protestációt. Midőn a Luther-Társaság közgyűlését ilyen történelmi emlékű helyen tartja, hálás kegyelettel gondol Szegedi Kiss Istvánra, kinek nevéhez ezen vidék reformációja fűződik. Majd kegyelettel emlékezik meg az 1522. évben megjelent Luther-féle teljes bibliafordításról s Luther azon műveiről, melyek az 1523. évhez fűződnek. Az 1523. évben jelentek meg: „A világi felsőbbségről“, „A gyülekezetek istentisztelet rendjéről“, „A keresztyén gyülekezet jogairól és hatalmáról“, „A gyülekezeti közpénztár szervezetéről“, „A keresztyén iskolák alapításáról és fenntartásáról“ szóló munkái. Végül kegyelettel és büszkeséggel emlékezik meg nemzetünk két kimagasló költőjéről: Petőfiről és Madách- ról, akiknek mindegyike nemzetünk dicsősége s akiknek elsője egyházunknak is hű fia volt. A mélyenszántó elnöki megnyitóbeszédet a közgyűlés jegyzőkönyvben megörökíteni határozta. A gyűlés megnyitása után báró Radvánszky Albert örömmel emlékezett meg arról, hogy gr. Klebersberg Kunó kultuszminiszter a Luther-Társaság közgyűlésén képviseltette magát s ez alkalommal tisztelettel üdvözli a kultuszminisztermegjelent képviselőjét, Bielek Aladár min. tanácsost. A kultuszminiszter kiküldöttje meleg szavakban tolmácsolja a kultuszminiszter üdvözletét, elismeréssel emlékezik meg a társaság működéséről és Isten áldását kéri mostani munkájára. A közgyűlés Horthy Miklós kormányzó Őfőméltósá- gához táviratilag küldötte el hódolatát, melyre a kabinet- irodától meleghangú válasz érkezett. Majd különböző testületek járultak a társaság elé s meleg és ékes szavakban fejezték ki üdvözletüket. Az üdvözlő beszédekre KapiBéla püspök egyenként válaszolt s találó szavakban köszönte meg az áldáskivánásokat. Dr. Kovács Sándor főtitkár terjesztette be ezután főtitkári jelentését. Vázolja a társaság egy évi munkálkodását, melyet most is megbénít az anyagi erőtlenség s a könyvek megjelentetésének leküzdhetetlen nehézségei. A társaság éppen azért lelket ébresztő propagandaestélyeket rendez szerte-szét az országban s ily módon terjeszti eszméit. Részletesen megemlékezik a magyar bibliafordításokról, majd kegyelettel áldoz a társaság halottainak, akik közül külön is méltatja Kapi Gyula, Benka Gyula, Kaczián János, Jeszenszky Károly és Gerhauser tagok érdemeit. Bejelenti a közgyűlésnek, hogy a taggyüjtés munkája erőteljesen folyik s eddig a tagok száma már 700-ra emelkedett. A közgyűlés a rendkívül gazdag főtitkári jelentést köszönettel veszi tudomásul. Dr. Konkoly Elemér ügyész előterjesztése után elfogadja a közgyűlés a könyvtár és muzeum szervezeti szabályzatát s elhatározza, hogy Luther nevével és a reformációval összefüggő könyveket, lapokat, művészi alkotásokat, de egyszersmind protestáns irók és tudósok arcképeit is összegyüjteti a muzeum és a könyvtár részére. Br. Radvánszky Albert annak hangsúlyozásával, hogy szive, lelke szerint ezután is a társaságé marad, tekintettel egyet, felügyelővé történt megválasztatására, a világi elnöki állásról lemond. A távozó világi elnök érdemeit Kapi Béla püspök, egyházi elnök méltatja. A közgyűlés köszönetét mond br. Radvánszky Albert eddigi odadó működéséért és öt tiszteletbeli világi elnökévé választja. A könyvtár- és muzeum-bizottságba uj tagokul beválasztja: dr. Schneller István egyet, tanárt, Broschkó Adolf lelkészt és Smik Antal ügyvédet. Az igazgató-tanácsba: dr. Schneller István és dr. Polner Ödön egyet, tanárokat. Hálás köszönettel emlékezett meg Mauritz Vilmos 36 évig működött számvevő kiváló érdemeiről s mivel eme tisztségét tovább gyakorolni nem hajlandó, helyébe dr. Händel Vilmos ügyészt válaszíja meg. A lemondás folytán megüresedett elnöki állásra Kovács Andor esperes ajánlására a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Dr. Pékár Gyulát választja meg s öt az elnöki állás elfogadására , táviratilag felkéri. Lélekemelő jelenet következett ezután. Felemelkedik a közgyűlési tagok sorai közt Zoltán Emil nagyszénási lelkész s gyülekezetének átiratát tartva kezében, bejelenti, hogy gyülekezete oly nagy mértékben méltányolja a Luther-Társaság áldásos működését, hogy célja megvalósítására 2 q gabonát ajánl fel. A közgyűlés nagy lelkesedéssel és meghatottsággal fogadja ezt az adományt s Kapi Béla püspök mondott érte meleg köszönetét. A nagyszénási gyülekezet — úgymond — a Luther-Társaság működésének megkönnyítésére gabonát ajánl fel. Mi pedig ígérjük, hogy a nekünk adományozott gabonát a lélek kenyerével fogjuk viszonozni. A közgyűlést rendkívül lelkes hangulatban fél 1 órakor zárta be az elnökség. Egy órakor 400 terítékes társas-ebéd volt. Este 6 órakor vallásos ünnepség volt a templomban, melyet a hívek és vendégek serege zsúfolásig megtöltött. Az Erős várunk után Kovács Andor esperes mondott lelket erősítő imádságot, majd az egyház énekkara a XVI. századból való éneket: — „Oh, én kék szemeim“ — adta elő. Általános figyelem között kezdette meg Kapi Béla püspök előadását. Egy fájó kép jelenik meg lelki szemei előtt — mondotta. Az 1740-es évek táján egy riadt és mégis mindenre elszánt embercsapat indul el dunántul tolnai tájáról. Otthagyja Zomba község házsorait, elhagyja régi családi tűzhelyét, földjeit, erdőségeit, munkálkodása eredményeit, jövendője reménységeit és elmegy a bizonytalanság utján az ismeretlenség világába és hosszú küzkö- dés és vándorlás után megérkezik ez a megriadt és mégis mindenre elszánt csapat Orosházára. A zombai evang. lakosság ez a csapat, mely inkább elhagyta régi otthonát és lemondott mindenről, csakhogy hitét megőrizhesse. Azután megemlékezik a püspök Luther bibliafordításának irodalomtörténeti és világtörténelmi jelentőségéről és méltatja annak kulturális és vallási hatásait. A közkinccsé lett bibliának két nagy igazságát állítja egymás mellé: tartsd meg amid van, hogy senki el ne vehesse a te koronádat és a Krisztus eme szavát: Arról ismerik meg az emberek, hogy az én tanítványaim vagytok, hogy egymást szeretitek. Ezen két bibliai helynek szembeállításával rávilágít a hithűség és a vallási türelmesség fogalmaira. Oly időben, midőn a hithüséget eggyé teszik a vallási türelmetlenséggel, avagy a vallási iürelmességet azonosítják a vallási közönyösséggel, szükséges ezeknek a fogalmaknak helyes értelmezése és világnézetünkbe való helyes beiktatása. A püspök gondolatfüzése éles elemzéssel boncolta szét a vallásos érzést a maga alkotó elemeire és világos okfejtéssel mutatta meg azt, hogy a vallásos érzésben három tényező bir döntő jelentőséggel: az örökkévalóság, az egyéni vallásosság és az egyházközösség tényezője. Kimutatta, hogy ahol az örökkévalóság, avagy az egyéni vallásosság tényezői elhomályosodnak, avagy háttérbe szorulnak és az Istennel való közösség vágya helyébe az emberekkel való közösség lép, ott közel áll a vallási türelmetlenség veszedelme. Hűségre, erős vallási meggyőződés kiépítésére inti hallgatóit, de ugyanekkor arra is, hogy tudjanak vallási' meggyőződésükért küzdeni és igazságuktól soha el ne tántorodjanak. A mély hatást keltett ünnepi előadás után Virág József „Tosca“ imáját énekelte gyönyörű művészettel, majd az ősz Hegedűs István költő lépett a dobogóra s „Luther ünnepén“ c. gyönyörű költeményét olvasta fel. Borgulya Endre szarvasi tanító gyönyörű orgonajátéka után Dr. Ferenczy Zoltán egyet, tanár, a Petőfi Társaság másodelnöke tartott emelkedett emlékbeszédet Petőfiről, majd az egyházi vegyeskar adott elő egy művészi éneket s Kümmerle Otthmár szavalt egy részletet Petőfi „Apostol“-ából nagy megértéssel és kiváló előadóművészettel. A nemzet imájának égbetörő akkordjai fejezték be a Luther-Társaság orosházi ünnepségének sorozatát.
