Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-03-12 / 11. szám
VIII. évfolyam. Budapest, 1922 március 12. 11. szám Kiadja Elóflzatésl ér évi 160 korona. Egyas szám éra 5 korona. Hirdetési árak megegyezés szerint. Megjelenik minden vasárnap. AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS SZÖVETSÉG. Dr. Felelős szerkesztő és kiadói FőmunkaUrs: SCHOLTZ OSZKÁR. KUTHY DEZSŐ. Macaulay. Az angol ember, a legjobb esetben, elnéző jóindulattal vesz tudomást arról, ami szigetországán kivül fekszik. Ha egyáltalában tudomást vesz róla. Még ha tudóssá művelődött is. Legtöbb érzéke van az odakint levő dolgok között a hagyományok iránt. Ezekről szólva keresi a szertartásos stílust. Igen erős gorombaságokat el tud ezen a módon mondani. Macaulay, a pápaságról Írva, igy cselekszik. A stílusnak ez az előkelő választékossága vezethette félre Bangha Bélát, mikor szombaton elmondott polémiájában arra utalt, hogy Macaulaytól tanuljunk, hogyan beszéljünk a pápaságról. Elmondjuk, hogy mit irt Macaulay a pápaságról. Ami következik, az mind szóról-szóra idézet: Sohasem volt e földön oly müve az emberi politikának, amely annyira megérdemelje a vizs- gálást, mint a róm. kát. egyház. Mióta a nyugati keresztyénségben megalapult a római egyház hatalma, négyszer kelt fel az emberi szellem e járom ellen. , Az első e felkelések között abban az országban tört ki, ahol az Oc gyönyörű nyelvét beszélték (Provánsz). Itt a művelődéssel megjött a gondolatszabadság. A katolikus egyház papságát megvetéssel és kicsinyléssel tekintették. „Aljasabb, mint egy pap“, közmondásossá vált. A pápaság elvesztette minden tekintélyét minden osztálynál, a nagy hűbéres hercegtől le a földmivesig. Róma északi Franciaország harcosaihoz kiáltott segítségért Egyszerre babonájukhoz és kapzsiságukhoz folyamodott. A buzgó hívőknek oly bőséges bün- bocsánatot Ígért, mint az, mellyel a szent sir meg- mentőit jutalmazta volt. A rablót és fosztogatót termékeny síkok és gazdag városok fosztogatásával kínálta. Egy háború, mely még a vallási háborúk között is kitűnt könyörtelen kegyetlenségei által, elpusztította az albigensi eretnekséget ésazeretnekséggel jólétét, műveltségét, irodalmát, nemzeti életét annak az országnak, mely egykor leggazdagabb, legfelvilágosodottabb tag volt a nagy európai családban. A második megpróbáltatás az volt, mikor a pápii udvar székhelyét tultették az Alpokon s Róma püspökei Franciaországtól lettek függővé. De ez a veszély is elvonult. A harmadik és legnevezetesebb küzdés a szellemi szabadságért Luther prédikálásával kezdődik. A római udvar jelleme megvetést és ellenszenvet ébresztett a higgadt, komoly, őszinte és ájtatos népeknél. A reformációt megelőzött nemzedék alatt ez az udvar botrány volt a keresztyénre nézve. Évkönyvei árulástól, gyilkolástól és vérszennytől feketék. A keresztyén misztériumokat úgy tekintették, mint az augur Cicero és a Pontifex Maximus Caesar tekintették a sibillai könyveket és a szent csibék szemelését. ötven év múlva attól a naptól kezdve, mikor Luther nyilvánosan lemondott a pápasággal való egységről és elégette Leó bulláját Wittenberg kapui előtt, a protestantizmus elérte legfőbb ha talmát, a hatalmat, melyet hamar elvesztett és sohasem nyert többé vissza. A katolikusok egész buzgósága a protestánsok ellen irányult, mig a protestánsok buzgalma csaknem egészen egymás ellen fordult. A protestáns egyházak nemzeti egyházak voltak, határaikon túl nem volt szervezetük. A katolikus egyház működése ellenben az egész világra kiterjedt. Csakis ily rendszer lehetett képes ilyen megtámadások ellen ilyen tanokat fenntartani. Ilyen rendszer, mely azok között az intézmények között, melyeket az emberi nem ámítására és féken tartására kigondoltak, a legmagasabb helyet foglalja el. Ezen kivül tökéletesen értett ez az egyház ahhoz, hogyan kell a rajongókkal bánni. A katolikus egyház se álá nem veti magát a rajongásnak, se nem üldözi: felhasználja azt. Az ember Szerkesztőség és kiadóhivatal i Budapest, ¥M., Szentkirályi-utca 51 (Üllói-ut 24). Lapreklamációk írj. Kviinor Emő könyvu n.JLu. m knuA.^Ák> Alapította Dr. Rafffay Sándor.
