Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-02-12 / 7. szám
2 HVAfiGÖUU^USO^ LiAPtJÄ 1922 A keresztyénség egy holt könyv, egy elvont filozófia volna, ha a pápák nem léteznének. Hát persze, hogyha holt könyv volna, talán nem is volna olyan rossz Bangha páteréknek? Már volt úgy, hogy holttá nyilvánították. De akkor egyszerre csodálatos módon megint föltámadt, mint a kelő nap és rávilágított a keresztyénség útjára, megmutatta, hogy mennyire eltévelyedtek. Vagy talán azt kell érteni ebből a mondatból, hogy a pápaság ád életet az evangéliomnak ? Bevallom tudatlanságomat, beismerem, hogy nem volt még kezemben a bibliának a Vatikán által kiadott magyar nyelvű fordítása. Pedig ha ezt a a holt könyvet ők tették elevenné, hozzák csak a bizonyságtételt maguk mellett! Vagy hiszen, igaz! Nem való a nép kezébe az evangéliom. Jézus is csak különösen kiválasztott emberek fülébe súgta tanításait, soha a hegyre nem ment, vagy a hajó szélére nem állt, hogy a népnek, hogy mindenkinek hirdesse az evangéliomot. Miért is tette volna? Nem való mindenkinek az evangéliom. Jézust, a Gondviselést és az evangéliomot elintézve, a katholicizmus és protestantizmus között levő különbséget is megállapította a szónok, ezt mondván : ,,Mi mindenütt egységes és következetes igazságot hirdetünk, nem úgy mint mások, akik délelőtt hirdetik a Krisztus igéjét, délután pedig tagadják mindazt és kijelentik, hogy Krisztus nincs. Hát a Krisztus védelmezése is jó akkor, ha fegyverül lehet felhasználni. Egységes a tan, a rendszer, vagy mondjuk inkább: az intézmény. Aki benne megtalálja lelkének kielégítését, azt egyetlen szóval sem akarnám megbotránkoztatni. Aki délelőtt a Krisztust hirdeti, délután pedig megtagadja, arról az emberről nem lehetnek eltérő vélemények. De, hogy ez a protestánsokra vonatWallaszkay Már too levele a pesti egyház alapításáról. Irta: Payr Sándor. Folytatás és vége. Ezután tér át Wallaszkay a másik kérdésre. Pongrácz ugyanis azzal is megbízta, hogy kérdezze meg Ráth Mátyás győri lelkészt, vájjon elfogadná-e a pestiek meghívását. A pestiek több jelöltet emlegettek, Doleschall szerint még Prágába is Írtak e tárgyban. Ráth Mátyást a szellemes Podmaniczky József báró ajánlotta s nem volt meglepő, hogy a pestiek elsősorban Ráth Mátyásra gondoltak, ki az első hazai hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztésével, a győri templom felavatásakor s Wattay Borbála és Perlaky Gábor püspök koporsója felett mondott beszédeivel nagy hírnevet szerzett. Kazinczy is, Kis János szerint úgy nyilatkozott róla, hogy Pázmány és Szenczi Molnár Albert kora óta egy hazafi sem tett többet a magyar nyelv és kultúra gyarapítására, mint Ráth a Magyar Hírmondó által. És a pestiek még sem választották meg. kozik, azt „Az Újság1“ tudósítója Írja a beszédről szóló beszámolójában. Ezzel Szemben meg kell állapítanom, hogy a hitetlenség Európa katolikus országaiban ijesztően nagyobb arányokban pusztít, mint a protestáns országokban. Különben is Krisztusnak ilyen fölváltva való kezelése nincsen felekezethez kötve. Mert az is volt már, hogy valaki délelőtt azért. prédikálta a Krisztust, hogy pénzt gyűjtsön a fanatizált tömegtől, délután pedig megtagadott mindent, amit délelőtt hirdetett — harminc ezüstpénzért. Azonban beszédének tulajdonképeni célzata a befejezés előtt csúcsosodott ki. Bejelenti, hogy katolikusellenes irányzatok lépnek föl. Pártharcokat vívnak, támadnak embereket, meghurcolnak egyeseket és nem tudja senki, hogy mindezek mögött harc rejlik a katolikusság ellen. Nekünk odadobják a jelszót, hogy „kér. egység“, de itt már nincs kér. irányzat, hanem egy katolikusellenes irányzat. Katolikusok legyetek résen! Legyünk a klerikalizmustól vissza nem riadó katolikus férfiak! A pápai méltóság tisztelete sehol a világon nem olyan elmosódott, nem olyan színtelen, mint itt Magyarországon, tán még a reformáció mozgalmának idejéből maradt vissza, amikor a magyar protestantizmus zászlóbontóinak az volt a legfőbb törekvése, hogy a pápaság tekintélyét törjék össze. Ártott a pápaság tekintélyének az apostoli királyság is, melyet tévesen értelmeztek és az egyház életébe való jogtalan beavatkozásra használtak fel. Most uj harc készül ellenünk, katolikusok legyetek résen! íme igy világosítja fel híveit Bangha páter. Köszönjük neki. Eddig nem tudtuk, hogy mi lehet az oka annak az egymást tépő politikai őrületnek, amely nemzetünk életét fölemészti. Most már tudjuk, mindez a katolicizmus ellen készülő harcot Doleschall szerint ennek az lett volna az oka, hogy Ráth előre kijelentette, ha megválasztják, ő nem fog albát (Chorhemd) viselni s az áldást sem mondja keresztjellel. Wallaszkay levele szerint Ráth mellőzésének azonban más komolyabb oka is volt. Wallaszkay, mint győri lakos és buzgó egyháztag Ráth Mátyást jól ismerte s Pongrácz Boldizsárnak ezt írja róla: „Tekintetes Uram levele értelmében Ráth tisztelendő urat ismételten is megkérdeztem, vájjon hajlandó volna-e az újonnan alapitott pesti egyház lelkészéül elmenni, de kitérő felelettel tétovázik. Kár pedig ezért a férfiúért, aki különben az egyházi szolgálatra kiváló tehetségekkel rendelkezik, de állhatatlan és változékony, némely elhatározásaiban pedig keménynyaku és mintha az angol independensek elveiből ízlelt volna valamit, a maga jussát vitató. Ezért a győri gyülekezetei is, mivel felettébb való hatalmat nem engedtek neki, sokaknak megbotránkozásával hagyta el. Es ezért az a vélemény róla, hogy másutt sem fog állandóan megmaradni.“ Wallaszkay mint közelálló, fontos adatokat szolgáltat - e kiváló tudós papunknak jelleméhez,