Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-01-01 / 1. szám
1922 HVAj4GáLill{USOit UAPdfl 5 Ezután Dr. Ballagi Aladár egyetemi tanár tartott Bethlen Gáborról hosszabb, rendkívül szellemes s érdekes adatokban bővelkedő előadást. Végül Zsilinszky» Endre a „Szózat“ fömunkatársa olvasta fel „Protestáns ifjúság és a magyar egység“ cimü gyönyörű tanulmányát, melynek közlését lapunk mai számában kezdettük meg. December 19 én a nagygyűlés folytatólagos ülésén a diákszövetség alapszabályainak megállapítása s a választások megejtése után Mészáros Gábor a Bethlen Kör segélyügyi alelnöke („A diákság szociális helyzete“ ), Szabó Teréz a Bethlen Katalin Kör elnöknője („A protestáns nő az egyetemen és a társadalomban“), Dr. Helle Ferenc az Ev. Főiskolai Hallgatók Szövetségének elnöke („A magyar protestáns ifjúság és a protestáns külföld“) és végül ifj. Vidor János az Ev. Kér. Diákszövetség magyarországi főtitkára („Keresztyén építő munka az ifjúság körében“) tartottak előadásokat. Végül dr. Ravasz László ref. püspök tartott rövid alkalmi irásmagyarázatot és imájával a gyűlés bezárult. Délután a Deák-téri templomban Bethlen- hangversenyt rendezett az ifjúság az alábbi programmal : 1. „Hiszek egy Istenben...“ Énekelte a Bach-kórus. 2. Bach: D-mol koncert. Előadta Ákom Lajos orgonaművész. 3. Handel: Recitativó és ária a „Messiás" c. oratóriumból. Énekelte: Dr. Székelyhidy Ferenc a m. kir. Operaház tagja. 4. Ünnepi beszédet mondott Dr. Ravasz László ref. püspök. 5. Haydn: Recitativó és ária a „Teremtés“ c. oratóriumból. Énekelte: Goda Gizella a m. kir. Operaház tagja 6. a) Goldmark: Air. b) Schumann: Träumerei. Hegedűn játszotta Némethy Ferenc. Orgonán kisérte Antony Károly. 7. a) A magyar gályarabok éneke b) Haydn : Hálaének Istenhez. Énekelte a Bach-kórus. •iiMiUMiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitoiiiimiiiiiHiiiiiiiii mtmumuniiiiiiiiiiiiiiiinii Nyilvántartás a külföldön élő magyarokról. A Külföldi Magyarok Szövetsége akciója. A trianoni békeszerződés Magyarország lakosainak számát a réginek egyharmadára csökkentette le. Az igy megfogyatkozott magyar nemzetnek fokozottabb mértékben kell minden egyes tagját számon tartania s támogatni őt élete utján, akár idehaza él, akár külföldön. Felbecsülhetetlen az az erkölcsi és anyagi érték, amely a magyar nemzet külföldön élő fiaiban rejlik, ezt számbavcnni, nyilvántartani, ápolni és fejleszteni legnagyobb és legfontosabb feladatunk egyike. Vonatkozik ez elsősorban az Amerikában élő magyarságra. Amerikában, közelebbről pedig csupán az Egyesült- Államokban ma több mint egy millió magyar testvérünk él. Hogy milyen előnyt jelent ez különösen a mai viszonyok mellett az ország és az egyes ember gazdasági helyzetére, erre csak az állam vezetői és csak azok a szerencsések tudnának bővebbet mondani, akik közvetlenül érzik amerikai magyar rokonaik jótékony segítségét. Az ipari balesetek és a természetes halálozás száma Amerikában sem sokkal csekélyebb, mint például nálunk, Magyarországon. Amerikában elő honfitársaink is sokan haltak el anélkül, hogy az egyébként pontos és megbízható amerikai hatóságok hozzátartozóinak lakhelyét ki tudnák nyomozni. A Budapesten székelő Külföldi Magyarok Szövetsége, mely magába tömöríti az európai és amerikai magyar szervezetek javarészét, célul tűzte ki azt, hogy a gazdátlanul heverő külföldi magyar vagyonokat azok jogos örökösei számára hazaszerzi. Továbbá célja a Szövetségnek az, hogy az eddigi nyilvántartásait kibővíti és ecélból azzal a felhívással fordul Csonka-Magyarország minden lakójához, hogy haladéktalanul jelentse be a Külföldi Magyarok Szövetsége budapesti irodájában (IX., Lónyai-u. 17.) a kivándorolt rokon nevét, legutolsó címét és azt, hogy mikor irt utoljára. A bejelentés egy nyilt levelezőlapon történhet, azonban a feladó pontos dinének feltüntetésévé). Ha a kivándorolt véreink pontos címe és minden külföldi magyar neve ebben a nagy nemzeti nyilvántartásban együtt lesz, nem fog nyomtalanul elveszni egyetlen testvérünk sem és a gazdátlanul heverő magyar vagyonok a jogos utódok kezeibe kerülnek. A Külföldi Magyarok Szövetsége díjtalanul vállalja a külföldön eltűnt magvarok felkutatását a külföld minden fontosabb helyén lévő fiókszervezetei és a Nemzetközi Vöröskereszt tudakozó osztályának segítségével. iiti:mi!iiiiiiiiiiiiiiniiitiiiiiiiiiiiiiiiiimiiniiiiminiiiii!iiHiimiiuiuiiimiiiiiiiiiiitiin Győri levél Győr, 1921 dec. 9. Tisztelt Szerkesztő Ur! Szeretném, ha a lelkemben zsongó és toliamra kívánkozó gondolatokat és érzéseket másokba is átönthetném, hogy aki e sorokat olvassa, meggyőződéssel vallhassa : a protestantizmus nemcsak a lelkiismereti szabadságnak és a szellemi haladásnak, hanem a nemzeti érzésnek és a megértő felebaráti szeretetnek is rendíthetetlen erőssége. Ez az igazság illette meg mindazok szivét, akik e hó 8-án Raffay Sándor püspököt hallották beszélni Győrött a Keresztény Nemzeti Liga nagygyűlésén. Hallottunk itt először vezérpolitikustól mélyen járó, a politikai tusák tűzkeresztségében meghiggadt elveket hangoztatni; hallottunk izzó, a keresztény Magyarországért a bizonyítékok és ékesszólás csillogó fegyverével sikra- szálló beszédet; és hallottunk keresetlen, egyszerű szavakat, amelyekben a magyar ember bánata sirt föl, becsületes szándéka hasított a szivekbe és keresztyén hite, reménye világolt. Ez a beszéd nem szorult bizonyítékokra és az ékesszólás csillogó fegyverére: ez maga volt az ut, az igazság és az élet. Hatása alatt valami szokatlan, lebilincselő érzés vett erőt a hallgatóságon. Mintha saját lelki- ismerete szólalt volna meg. Mindnyájunk szivébe markoltak azok a szavak, amelyek a veszendőbe menő lelki integritás, a pártszenvedélyek s a vakmerő, szemérmetlen törtetések és küzdelmek következményeit festették. Döbbenetes erővel hatott ránk annak a lelkiismeretlen aknamunkának a jellemzése, amely a felekezeti béke megbontásával a nemzeti egységet akarja szétszaggatni. Majd a nemzeti géniusz őserejü igazsága harsogott felénk az egyszerű szavakban : „Nekünk, protestánsoknak, felsősorban magyar nemzeti király kell; nekünk az apostoli király és a magyar szent korona fogalma örökké szent és sérthetetlen!“ Szinte éreztük, hogy e szavak nyomán mint forrunk össze a nemzeti gondolatban. És még föl sem ocsúdtunk a lebilincselő hatás alól, amikor megjelent előttünk a szelíd, engesztelő kereszt jelvénye és hallottuk a püspök ajkáról a konkolyhintők felé zugó hitvallást: „Nekünk is szent a kereszt, mert minket is megváltott. A kereszt és a nemzeti öntudat ami erős fundamentumunk. Egy ország pedig csak olyan fundamentumon állhat, amelyen fölépült. A magyar nemzet ezer év előtt a keresztyénségre és a nemzeti eszmére építette föl a szent korona birodalmát, ezért kell támogatnunk a keresztyén és nemzeti gondolatot*. És akkor, az érzelmek föllobogása és zajos nyilvá- nulása közben, valaki megkérdezte tőlem, hogy miféle püspök az a szerény ember, aki oly méltóságos egyszerűséggel és őszinte melegséggel beszélt. És én büszkén feleltem- evangélikus püspök, a mi püspökünk. És aztán fölemelt fővel és lélekkel távoztam a gyűlésről és elhatároztam, hogy mindezt megírom szerkesztő urnak.{ Íme, e szándékomat most beváltottam. Szerkesztő urnák ' tisztelő hive: Pedagógus.
