Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-01-29 / 5. szám
1922 BVAJtGáliIl{USOlt LiAPüA 3 protestantizmus hagyományos, ma már sokszor vallásos elem nélkül való antipápizmusával és az elnyomatásnak ellenálló jogos életösztönével, de vallási szempontok, e hitvány vallástalan világban, nem mindig játszanak szerepet a különböző feleknél. Az igazi eszmei felekezeti- harcoknak szerintünk mindenkor megvolt a maguk létjogosultsága, de az ilyen felekezeti harc felidézése ma, a mai szörnyű viszonyok között, bűnös lelkiismeretlenség s a felelősség itt feltétlenül főleg a hatalmasabb és erősebb felet, t. i. Rómát, terheli". Sebestyén fejtegetéseit — mi lutheránusok is — magunkévá tesszük, de csak két hozzáadással : Az egyik az — s ez a katolikusoknak szól — hogy a felekezeti békének alapfeltétele a felekezeti szabadság. A szabadság azonban egy kulturállam- ban soha nem lehet teljes, mert korlátozza azt a többi felekezet szabadsága. Ha erről megfeledkezünk — a béke harcra változik. Másik megjegyzésünk — melyet kálvinista atyánkfiáihoz intézünk —, az, hogy a katolicizmus túlkapásait csak akkor tudjuk sikeresen ellensúlyozni, ha mi protestánsok összefogunk. Luther és Kálvin szelleme között sokkal kisebb az ellentét, semhogy a magyar kalvinizmusnak szinte „hagyományos" antilutherizmusa jogosultnak volna mondható. Ha tehát nem keressük s nem tartjuk szükségeseknek az együttműködés útjait, akkor a magyar protestantizmus legyengüléseért való felelősség főleg a hatalmasabb és erősebb felet, a kálvinizmust terheli. iiiMnmiimiiHiimmimiiiiiHMmiiimiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiumniiMimiuniummimi Lother-emlékünnep Wittenbergben. Miután a wormsi birodalmi gyűlés kimondotta Lutherre a birodalmi átkot, haza, Wittenberg felé útjában, az altensteini erdőben, Bölcs Frigyes szász választófejedelem, álarcos lovagokkal el- raboltatta és Wartburg várába vitette, hogy bán- tódás ne érhesse. Mint György lovagnak, lovagi öltözetet kellett ott viselnie, szakállat növesztenie, vadászatra járnia. Mindenüvé szolga kisérte, vigyázott rá, nehogy valakivel vallásos beszélgetést kezdjen, vagy folyton könyvet forgasson s ezáltal kilétét elárulja. Nem volt ez az élet a reformátor kedve szerint való Elnevezte Wartburgot az ő Pathmoszá- nak. Pathmosz szigetén élt János apostol száműzetésben. Nem soká maradt rejtekhelyén. Wittenbergben zavargások ütöttek ki, a képrombolók megrohanták a templomokat, a reformáció ügye veszélyben forgott. Luther Wittenbergben termett. Ez 1522. március 6-án történt. Az Uj Testamentom német fordítását vitte magával kéziratban barátainak és a gyülekezetnek. Invocavit vasárnapjától kezdve nyolc napon át naponta a városi templom szószékére lépett és úgy prédikált, hogy beszédeinek hatása alatt a zwickauiak (a rombolók) egyike igy kiáltott fel: „Azt hivém, nem is ember, hanem angyal hangját hallottam !* A rend helyreállt. így mentette meg Luther az evangélium veszélyeztetett ügyét és adta neki a német bibliában az egyház újjáépítésének alapkövét. E napok emlékére a wittenbergi Luther- csarnok és a német Luther-társaság Wittenbergben ünnepet szentel, amelyre Dr. Raffay Sándor püspököt is meghívta. Az ünnepség 1922 március 4—6-ig az alábbi Programm szerint játszódik le: Szombat, március 4 én. Délután 6 órakor megkondulnak a város összes harangjai, majd toronyzene következik. Este 8 órakor üdvözlőest lesz, amelyen a német és külföldi egyházak kiküldöttei beszélnek és a wittenbergi egyesült férfikarok énekelnek. Vasárnap, március 5. Délelőtt 9 órakor toronyzene lesz, 9Vj órakor az énekesdiákok énekelnek a Luther-szobornál, 10 óra után a városi templomban tartandó ünnepi istentiszteleten D. Cordes leipzigi egyh. főtanácsos lithurgizál, az ünnepi prédikációt Dr Gummerus borgai finn püspök tartja. Déli 12 órakor megtekintik a Luther- csarnok gyűjteményeit. Délután 2 órakor ünnepi ebéd lesz a vendégek tiszteletére Este 8 órakor diszünnep a városi templomban Az ünnepi beszédet D Dr. Ficker, titkos konziszt. tanácsos, halle- wittenbergi tanár tartja ; Knolle, wittenbergi lelkész, Luther-mondásokat olvas fel, a városi templom énekkara pedig vidéki művészek közreműködésével Bach- és Schein-cantatékat énekel. Hétfő, március 6. D. e. 9 ó. reggeli könyörgést (matutin) tart a vártemplomban J. Tandberg krisztiániai norvég püspök. 10 órakor tartja a Luther-társaság a Melanchton-gimnáziumban ünnepi ülését, melyen ünnepi előadásokat tartanak: D Dr Söderblom, upsalai svéd érsek és D. Dr. Holl titkos konz tanácsos, berlini tanár. Ez az ünnep folytatása az eddig megtartott Luther-ünnepeknek és internacionális jellegével programmján három külföldi püspök is szerepel; mint egy bevezetése az evang világkonferenciának. Ha a lutheranizmus végre kilép eddigi elzár- kozottságából s az evangéliummal kezében hangosabban fogja hallatni a szavát, hisszük, hogy, mint Luther beszédeire Wittenbergben, a világon is előbb béke, igazi béke lesz az emberiség üdvére, Isten dicsőségére. miiniiiiiuiiiiniiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiniiiiininiuiiiiiiiiiiiiiiuiimiHmiiiiiiin Tudja meg minden ember, hogy ember, Isten teremtette, Istennek felelős és az idő legcsekélyebb pillanatában is örökké tartó dolgot cselekszik. És ez valóban súlyos feladat. Nem vető- és aratógépeknek kell lenniök, sem emésztőgépeknek, hogy az előbbiek munkáját fölemésszék, sem embertársaik vagy saját szeszélyeik született rabszolgáinak ■— hanem első sorban embereknek. • Carlyle
