Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-12-10 / 49-50. szám
2 BVAflGélilKUSOit UÄPtKÄ 1922 tési lapokat csatoliatunk s előfizetőinket előre is arra kérjük, hogy a 60 koronás összegeket a kezelési teendők egyszerűsítése érdekében — lehetőleg a jövő 1923. év első felére járó 240 koronával s önkéntes adományaikkal együtt mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A hátralékosokat pedig ismételten figyelmeztetjük, hogy nemfizetés esetén a lap küldését beszüntetjük. iHMuiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiimiuiiiiHiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiii Ax Evang. Luther Szövetség külső szervezeteihez. Méltatlanul annyit szenvedő szegény Hazánkra az újév hajnalán az emlékezés örömünnepe derül: Petőfi Sándor születésének századik évfordulóját ünnepeljük. Hogy ki volt és ki marad Petőfi Sándor lénye, szelleme, költészete a magyarnak, annak méltatására nincs szó s ragyogó sugárként megjelent és fénylő üstökös gyanánt letűnt, azonban örökké világitó nagysága elvehetetlen drága kincsünk lesz minden idők yégéig. A Gondviselés kegyelme evangélikus egyházunknak adta Petőfi Sándort s a serdülő ifjú lelkét iskoláink s főként egykori aszódi gimnáziumunk töltötte meg ismeretekkel. Egész ragyogó költészete, hittestvérisége s ifjúkori emlékeinek hozzánk fűződő meleg kapcsolata arra kötelez tehát bennünket, magyarokat és evangélikusokat, hogy születésének századik évfordulóját igaz kegyelettel ünneppé avassuk nagynak és kicsinynek egyaránt. Éppen ezért Egyetemes Egyházunknak az 1921. évben hozott határozata szerint az Országos Evangélikus Luther-Szövetségre ruházott megtisztelő feladat végrehajtója gyanánt, van szerencsém az összes Evangélikus Szövetségeket felkérni, hogy Petőfi Sándor születésének százados évfordulóját megiln nepelni sziveskedjenek. Ez ünnepélyek mentői magasztosabbá, mentői melegebbé s a nagy esemény mentői feledhetetlenebbé tétele végett kívánatos, hogy a t. Szövetség Egyházainkkal, Iskoláinkkal s a társadalmi testületekkel karöltve szíveskedjék eljárni. A Petőfi-iinnepélyek célja kettős. Egyrészt magának az évfordulónak megünneplése, másrészt, hogy mentői nagyobb anyagi jövedelmet biztosíthassunk az aszódi Petőfi-főgimnázium javára. Habár jelen kérésemmel a t. ünnepélyrendezők terveit miben sem kívánom befolyásolni, talán tájékozást nyújthat amaz elvi és gyakorlati szempontok rövid ismertetése, melyeket az Országos Evang. Luther-Szövetség illetékes szakosztályának javaslatára elfogadott. Eszerint: az ünnepélyek lehetőleg a tél folyamán, a születésnap évfordulójához közeli időben volnának megtartandók. Rendkívül kívánatos volna, ha a felnőttek részére rendezendő és nem templomi, hanem világi jellegű ünnepélyeken kívül az iskolai ifjúság részére és az ifjúságnak mint szereplőknek bevonásával külön ünnepélyek is tartatnának. Az ünnepélyek műsorának középpontjában Petőfi Sándor egyéniségét, költészetét a hazáért és a szabadságért vértanúhalált halt nemes pályafutását méltató előadás álljon. A műsor e főpontján kívül, Petőfi Sándor megzenésített költeményeinek (magánénekek, karok, indulók) szenteltessék s mellettük az ünnepélyeket alkalmi költemények szavalása tegye változatossá. Amennyiben a t. Testvérszövetség akár az ünnepély műsorához szükséges anyag (alkalmi beszéd, költemény, felolvasás, előadható kar- és magánénekek) tekintetében felvilágosítást óhajt, akár pedig netalán előadók felkérése érdekében útmutatást igényelne, az Országos Evangélikus Luther-Szövetség (Budapest, IV., Deák-tér 4. sz. III. emelet, a Szövetség hivatalos helyiségében) levélbeli vagy szóbeli szives megkeresésre készséggel szolgál mindennemű felvilágosítással. Végül van szerencsém a t. Szövetséget jelkérni, hogy a Petőfi-ünnepély tiszta jövedelméből a Petöfi-fögymnázium-alap javára befolyó összeget az Egyetemes Egyház pénztárába beküldetni szíveskedjék. Hazafiul és hittestvéri üdvözlettel Budapest, 1922. december 3. Kaas Albert az Orsz. Ev. Luther-Szövetség elnöke. KiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiHiiutiiiiiniiiiiiiimiHiHiiiimimiiuiiiiiiuuHiMHi Az aszódi Petőfí-ünnep. A Petőfi-Társaság december 2-án Aszódon'’ nagygyűlést tartott, melynek keretében aszódi evang. gyülekezetünk, főgimnáziumunk és leánynevelő-intézetünk is ünnepet ült. Az ünnepélyen résztvett budapestiek reggel utaztak Aszódra, ahol Micsinay Ernő takarékpénztári igazgató látta vendégül őket. Itt a társaság aszódi Petőfi-bizottsággá alakult át, amely már huzamosabb idő óta fáradozik egy Petöfi-internátus felépítésén. A bizottság, elnöke, Raffay Sándor püspök bejelentette, hogy a TÉBE mindössze 100,000 koronát adott erre a fontos és becsületbevágó kulturális feladatra. A bizottság megütközéssel vette tudomásul, hogy a „magyar* bankok összessége anyagi erejéhez mérten ily nevetségesen csekély összeget ajánlott föl s fölmerült a terv, hogy ezt az adományt éppen ezért vissza kell juttatni a TÉBE-hez. Raffay püspök bejelentette, hogy az összes evangélikus iskolák Petőfi-napot fognak rendezni s ennek tiszta jövedelme a Petőfi-internátus felépitésére fog fordittatni. Egyszersmind megkereste az összes protestáns püspököket hasonló intézkedés megtételére, amire annál is inkább szükség volt, mert a kultuszminiszter a nem protestáns iskolákat nem volt hajlandó arra felhívni, hogy a Petőfi-gimnáziumot támogassák. Abban az irányban is egyhangúlag állást foglaltak a megjelentek, hogy a pénzügyminisztert haladéktalanul fel kell kérni, hogy a most folyó földparcellázás alkalmával 20 hold földet juttasson a nehéz helyzetben levő aszódi főgimnáziumnak. Az ünnepély az evang. leánynevelő-intézet dísztermében folyt le. A fegimnáziumi énekkar elénekelte a Hiszek-
