Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-11-26 / 48. szám
VIII.f évfolyam. Budapest, 1922* november 20. 48. szám Kiadja Clófflsatésl ér félévra 240 kor. ■•yos ssém éra 10 korona. Hirdetési Arak megegyezés szerint. Megjelenik minden vasárnap. Fsleló« izerktutA ét kiadói Dr. SCHOLTZ OSZKÁR. Evangélikus egyetem. Egyházunk jövőbeli kultúrpolitikája két irányban igényel előkészítést. Uj feladataink közül az egyik az lesz, hogy kulturális erőinket népflnknek s kivált egyes alföldi községeinkben kompakt tömegeket alkotó evangélikus népünknek foglalkozási körében is érvényre juttassuk s lutheránus szellemben vezetett gazdasági, ipari és kereskedelmi tanfolyamokat és tanintézeteket létesítsünk. Erre a feladatra még visszatérünk. Másik kötelességünk az, hogy kulturális missziónk teljes'.betöltése s a lutheri szellemnek tudományos téren is szárnyaló lendületet teremtő érvényesülése érdekében négyszáz év eiőtt népiskolákkal megalapozott, majd humanisztikus gimnáziumokkal fejlesztett oktatásügyünket mielőbb egy evangélikus egyetemmel koronázzuk meg. Ma még lehetetlennek látszó követelés — de holnap már nem az. Csonkamagyarországon a balkáni Ízlés tán négy egyetemet is sokall — de Nagymagyarországon négy egyetem is kevés. Az pedig bizonyos, hogy az ötödik egyetemnek evangélikusnak kell lennie. Mert ha már el kell viselnünk azt a szemrehányást, hogy hazánk népességét mi szaporítjuk legkisebb mértékben, aminek egyik oka — Szalay Mihály találó megállapítása szerint*— éppen a mi kulturális fensőbbségünkben s annak következményeiben keresendő; vájjon nem kötelességünk-e ezt a mi istenadta karizmánkat a nemzet szolgálatában, egyházunk megtépett presztízsének megmentése s tekintélyének növelése érdekében az eddigi mértékhez képest . tökéletesebben hasznosítani ? Ha jogos büszkeséggel mutatunk reá nem egyszer, hogy a közélet mezején vezérszerepet nyert férfiak között aránytalanul sok a lutheránus; • L. • Harangszó 47. számában .Miért vesztenek tért a protestánsok.* c. cikket. I dmunkatára: KUTHY DEZSŐ. hogyan nyugodhatnánk bele abba a tudatba, hogy nekünk, épen nekünk nincsen egyetemünk? Holott az is kétségtelen, hogy a nemzeti közszellemnek egy evangélikus egyetem révén várható krisztiani- zálása egyházunk barátainak számát is feltétlenül niegsokasitaná Igaz, hogy hazánknak ma még kimondottan katolikus egyeteme sincsen; de a katolicizmusnak ily irányú törekvése egyre hangosabb kifejezést nyer. A debreceni Tisza István egyetemnek pedig szintén van olyan kálvinista színezete, mint amily mértékban katolikus már a budapesti Pázmány Péter egyetem. A teológiai fakultás tárgyalása során egyesek sajnálatukat fejezték ki afelett, hogy egyházunk a pozsonyi Erzsébet egyetemnek Sopronba való áthelyezése érdekében nem tett lépéseket. Én ebben a passzív viselkedésben Isten ujjmutatását látom. Mert eltekintve attól, hogy ez az egyetem Pozsonyba lett plántálva s oda is kell visszakerülnie, ha az egyetem történetesen Pécs helyett Sopronban lel ideiglenes székhelyet, ez a megoldás csak még jobban elterelte volna egyházunk figyelmét a dolog lényegéről: arról, hogy nekünk nem csak teológiai fakultásra, hanem evangélikus egyetemre van szükségünk. Mig a jelen viszonyok között, midőn a mi ősi soproni főiskolánknak fakultási magaslatra történt emelésével maga az isteni gondviselés helyezte el Lutherániánk egyik legértékesebb talajába azt a mustármagot, mely még terebélyes fát nevelhet — erős a hitem, hogy az evangélikus egyetemnek korántsem utópisztikus gondolata az „egy akarattal együtt“ haladás apostoli útjára hozhatja mindazokat, akik a fakultás kérdését eddig csupán a tudományos kiképzésnek, vagy az egyházias nevelésnek látószögéből bírálták él s akik közül a tudományos szempont képviselői a soproni megoldást aggályosnak találják. A tudományegyetemek története arról tanúskodik, hogy számos nagyhírű egyetem mint csonkaAlapította Dr. RaVffay Sándor. Snrkuitétég és kiadóhivatal i Budapest, Vili., Szentktrályl-utca 91 (Ollöl-ut 24). Lapraklamédók iq. imw u.a unyv^••éáJAbi.Buk.pMt, V, OOky-utM « kilőtt HZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS LUTHER SZÖVETSÉG.
