Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1922-09-24 / 39. szám

Vili. évfolyam.

Budapest, 1922 szeptember 24.

39. szám

Si«rk«sitAség és kiadóhivatal i

Budapest, Vili., SzentklrAlyl-utca 51 (Ollól-ut 24).

La^raklamádók írj. miimi íik iiiyv*yow4á|ába Budapest, ¥., Ctáky aloa 10 klWanMb.

Alakította

a

Dr. Raffay Sándor.

Kiadja

Blóflsatéul Ar évi 240 korona. Egyoi szám Ara 0 korona.

Hirdetési árak megegyezés szerint.

Megjelenik minden vasárnap.

AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS SZÖVETSÉG.

FalclAa szerkesztő és kiadót

Dr. SCHOLTZ OSZKÄR.

FóaiaakaUrs;

KUTHY DEZSŐ.

Pécs vagy Sopron.

Kapi Béla, dunántúli püspökünk ez évi püspöki jelentésében a teológiai fakultásnak lapunk előző számaiban is ismertetett és az ezidei egyetemes közgyűlés által eldöntendő kérdését az egyetemes egyház érdekei szempontjából is oly behatóan megvilágította, hogy idevágó érveléseit szükségesnek láttuk az alábbiakban szószerint ismertetni.

Azon kérdés megítélésénél, hogy vájjon tényleg bekebelezett fakultás legyen-e a Pécsre helyezett teol. fakultás, avagy pedig Sopron város kedvező egyházi előnyökért elégedjünk meg a Sopronba kihelyezett teol. fakultással, avagy amennyiben egy kihelyezett fakultás nem lehetne az egyetem integrál része, úgy megelégedjünk az állam áltál felállítandó, de mégis autonom jogú teol. főiskolával, a következő szempontokat tartom megfontolandóknak:

1. Az Erzsébet tudományegyetemnek Pécseit való elhelyezése, vagy állandóan, vagy legalább is bizonytalan időre Pécs városához kapcsolna evangélikus lelkészképzé- sünk ügyét. Mivel pedig a teológiai fakultáson kívül teol. akadémia fenntartására nem gondolhat egyházunk, a Pécsett elhelyezendő teol. fakultás lenne ev. egyházunk egyetlen lelkészképző intézete.

Fontolóra kell vennünk e pontnál azt, hogy ezen feladatra Pécs városa egyházi szempontból nem látszik alkalmasnak. A város közéleti, kulturális és általános társadalmi életére nemcsak lélekszámánál, hatalmi és anyagi erejénél, hanem egyszersmind történelmi múltjánál fogva is a katolicizmus nvomta rá bélyegét. Az 1500 létekből álló ev. gyülekezetünk élén agilis, buzgó vezetőség áll. öntudatos tevékenysége minden tiszteletre érdemes. A gyülekezetben is van túlbuzgóság és munkálkodni akarás, habár ez nem áll arányban a vezetőség sokoldalú erőfeszítésével. De mindez együttvéve sem képes arra, hogy a római katolikus egyház hatalmi érvényesülését ellensúlyozza. Hiszen 1500 lélek evangélikussal szemben 4500 izraelita és 45.000 róm. katolikus áll. A városban semmiféle evangélikus középiskola nincsen, sőt a gyülekezetnek népiskolája sincsen. Ezzel szemben van a róm. kát egyháznak apácazárdája, több elemi népiskolája, cisztercita főgimnáziuma, jezsuita főgimnáziuma, zárdái leánygimnáziuma, zárdái tanitónőképző intézetei róm. kát. tanítóképzője stb. Róm. kát. elemi népiskolába az 1921/22 tanévben 95 evang. növendék járt, polgári fiúiskolába 4, polgárileányiskolába 19, fiufelső- kereskedelmi iskolába 5, leánykereskedelmibe 3, tanonciskolába 17, kereskedelmi tanonciskolába 6, állami főreáliskolába 19, fémipariskolába 3, cisztercita főgimnáziumba 11, a zárdái leánygimnáziumba 5 növendék.

Mindezen adatokból azon következtetést vonom le, hogy az ev. teol. fakultás Pécsett nélkülözni lenne kénytelen azon szükséges egyházi és társadalmi támogatást, mely a teol. fakultás működésének megerősítéséhez és a lelkészképzés megfelelő levegőjének biztosításához szükséges

Félő, hogy ami előnyt biztosítana a teol. fakultásnak az egyetembe való bekapcsolása, különösen a lelkészkép- /es tudományos szintjének emelése és az egyház régi követelésének a paritas alapján történő kielégítése által, azt az egyháznak a leikeszképzés egyházi jellegének és szellemének kockáztatásával kellene megvásárolni.

2. Amennyiben a pozsonyi egyetem, illetőleg annak -néhány fakultása egyelőre Budapesten hagyatnék, úgy arról is szó lehetne, hogy az ev. teol fakultás ideiglenesen Budapesten álliltassék tel.

Ezen megoldási tervezettel szemben rámutatok arra, hogy a fakultásnak budapesti elhelyezése semmtkepen sem lenne előnyös. Budapest társadalmi, erkölcsi légköre nem adja meg a lelkészkepzés szükséges éietfedételeit.

3. Az elhelyezés kérdésének egyházi és nemzeti szempontból legtermészetesebb es legmegnyugtatóbb megoldása az, hogy a teol. fakultás (egyetemi rangú főiskola) Sopronban állittassek fel. Amennyiben az egyetemekre vonatkozó állami törvény és a tudományos egyetemek lényege ezt lehetővé teszik, úgy a lelkészképzó-intezet kihelyezett fakultás lenne. Ha pedig ez nem volna lehetséges, úgy egyetemi rangú, különálló, autonóm jogú főiskola lenne. A teológiai főiskolának Sopronuan felállítását egyenesen parancsoló kötelességgé teszik a következő szempontok:

a) Pozsony és Eperjes elveszítése után ev. egyházunk legnagyobb kulturális gócpontja Sopron. Ebben a városban az evangélikus egyház történelmi múlttal bír.

A város társadalmi, kulturális életére a mi egyházunk üti a legerősebb ismertetőbélyeget. Pozsony és Eperjes elvesztése után Sopronról önként lemondani és Sopront, mint a lelkészképzés központját önmagunktól elvetni, valósággal vétkezésnek látszik.

b) Magyarországi evangélikus egyetemes egyházunkban kizárólag Sopron rendelkezik megfelelő tudományos könyvtárral, melyre az evangélikus lelkészképzésnek feltétlenül szüksége van. Mivel pedig a soproni líceumi könyvtár az egyházkerületnek a gyülekezettel kötött szerződése következtében nem szállítható el, fontos dolog, hogy a lelkészképző intézet Sopronba helyeztessék el, hogy ezáltal lelkészképzésünk egyik föeszközét, a könyvtárt, elveszíteni és nélkülözni kénytelenek ne legyünk.

c) A soproni teológia mindenkor erőteljes gócpontja volt az evangélikus egyházi életnek s erőteljes kötelékek-