Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-01-15 / 3. szám
1922 HVfll4GÓLiIK*JS0K UAPJA 5 egyházak (főleg a protestánsok) a kér. vallás megújításához ? Miből álljon Krisztus követése? Semmiképpen sem kegyeskedésből és áhitatosságból, hanem: Krisztus megváltó munkájának tudatos továbbfolytatásából. Krisztus a megismerésből eredő átszellemülés. 0 határozta meg az ember kozmikus viszonyát a fiúsáéban, még pedig oly magas értelemben, hogy a fiuság az atyaságig fejlődhet. Mert — amint mondá — .aki engemet lát, látja az Atyát, mert az Atya és én egyek vagyunk* Ennek az embert megdicsöitő eszmének megvalósítása azonban prófétai kisejtést igényel épen úgy, mint ahogy Krisztus akkor; megjelenése is egyes prófétáknak az Istenembert előre kisejtő lelki munkájának köszönhető. De hol van ma az ilyen munkának a helye ? Sehol! Hiába keresnők ezt az egyes kér. egyházakban, már pedig ennek permanen- ciájára kellene a legnagyobb súlyt fektetni. Krisztus személyes öntudata a szellemi egységre törekvő emberiségnek s azért fő feladat lenne annak meghatározása, hogy hol legyen lokalizálva az emberiség személyes öntudata? A róm kát. egyház szervezete kitűnő, de Róma nem akar lenni az élő Krisztus kialakulandó testének magva, csupán egy befejezett kinyilatkoztatás konzerválója. Róma ugyan befejezte a kér. vallás elterjesztesét északi és nyugati irányban, de hátra van még Kelet és Dél s ez a nagy munka is a kereszténységre vár. Hogy ez mily módon mehet végbe: annak programmjáról már ma kellene prófétai energiával gondoskodni. A róm. kai egyház tradiciói közé tartozik a keresztes háborúk célja, t. i. a Szentföld meghódítása Amit az egyház akkor elakart érni, azt mostanra magától megérlelte az idő. Ezt a tényt tehát, mint isteni megérlelést kell tekinteni és elfogadni. Végtelen korlátoltságot árult el Anglia most, amikor a Szentföldet a kereszténység ellenségének, a zsidóságnak itéjte oda. Valóban a világ politikai vezetése is megkívánna egy magasabb szellemi síkról való szemlélődést s akkor simábban haladhatna a fejlődés. Mert hiszen sok súrlódást és békétlenséget fog okozni ennek visszacsinálása, aminek feltétlen meg kell történni, mert az egyház középkori tradiciói alapján egy nagy alkotás fogja foglalkoztatni a világ kereszténységét: a Szentföld megszerzése és örök időkre való biztositása. A Szentföld ugyanis az óvilág geográfiái centruma, ahonnan kaptuk a lelkivilágosságot. Onnan ez a világosság könnyebben végezné még hátralevő munkáját ugv Kelet, mint Dél felé; sokkal könnyebben, mint Rómából. Észszerű lenne tehát a föld tudatos szellemét ott lokalizálni. Ezáltal a kereszténység tényleg evangéliumi alapra helyezkednék. Ha a Vatikánt nem lehet odaköltöztetpi, akkor egy protestáns világcentralizációnak lehetne ott a gócpontja. A jeruzsálemi eszmének, a föld kerekségének az isteni erkölcs részéről való meghódítása: öröklött kötelessége a világ keresztényeinek. Ez a kér valláshoz tartozik, mintegy cselekvő része a pietisztikus kér. vallásnak s ennek megvalósítása megteremtené örök időkre a kér. világegységet, még pedig anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni egymás dogmáihoz. Ez lenne kísérleti próbája a Krisztusi világprogrammnak s ebből keletkeznék azután a kér. vallás megújhodása vagyis: egy ifjú és erős kér. hitélet. uiniiiiniiiiiniiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiHiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiii Előfizetési felhívás. Január 1-én lapunk olvasói részére uj előfizetést nyitottunk. Az előfizetési dijat évi 160 koronában állapítottuk meg. Kérjük tehát előfizetőinket, hogy dijaikat a befizetési lapok kézhezvétele után kiegyenlíteni, illetve a jövő évi tartozásaik javára irt befizetéseiket megfelelően kiegészíteni szíveskedjenek. A lap előállítási költségei azonban az előfizetési dijaknak még egy év előtt — s akkor is az önköltségen alul — történt megállapítása óta beállott 450/o-os, majd 105°/o-ra emelkedett drágulás következtében oly magasak, hogy a lapot eddigi terjedelmében, jövőben még az előfizetési dijaknak mérsékelten eszközölt felemelése melleit is, csak akkor jelentethetjük meg rendszeresen, ha az evangélikus társadalom tehetősebb tagjai lapunk céljaira adakoznak. Végül újból is felkérjük összes olvasóinkat, hogy a lapot, melynek eddig csak mintegy 1000 előfizetője van — ismerőseik körében terjeszteni s az előfizetők számának gyarapítása érdekében minden lehetőt elkövetni szíveskedjenek, annál is inkább, meri lapunkat az elcsatolt országrészek evangélikusai körében még most sem terjeszthetjük. niimmimiiiiiHiiiiimiiimmiiiimiiiiiMiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiitnniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Az Országos Evangélikus Szövetség újjászervezése. A Budapesten 1920 évi junius hó 3-án megalakult Országos Evangélikus Szövetség — miként azt már több Ízben jeleztük — a Dunántúli Luther- Szövetségnek társulásával s a kerületi szövetségeknek a többi egyházkerületben is szükségessé vált megszervezésével kapcsolatban alapszabálymódosi- tást igénylő szervezeti változás előtt áll. Ennek keresztülvitele végett Budapesten f. évi január 25-én szövetségi ülések tartatnak, melyek rendje a következő: D. u. 4 órakor az Országos Szövetség a jelenleg érvényben levő alapszabályok alapján tartja meg rendes közgyűlését, melyen a szövetség keretében eddig már megalakult gyülekezeti (helyi) szövetségek kiküldöttei vesznek részt. Azok a gyülekezetek, melyek a szövetség megalakítását netán még nem jelentették be a központnak s igy a szövetség igazgatójától a közgyűlést tudató felhívást nem kaptak, ez utón kéretnek fel arra, hogy a közgyűlésen magukat szintén képviseltetni szíveskedjenek. A közgyűlés tárgyai: Az igazgató, illetve a választmány jelentése, az „Evangélikusok Lapjá“-ra vonatkozó jelentés, a Dunántúli Luther-Szövetség- gel folytatott tárgyalások ismertetése, az alapszabályok módosítására vonatkozó elvi kérdések s az 1920—1921. évi számadás. D. u. 5 órakor a bányakerületi, a dunán- inneni és a tiszai kerületi szövetségek tartják meg alakuló üléseikéit. Felkéretnek a nevezett három egyházkerület kötelékébe tartozó összes evangélikus egyházközségek, hogy ezeken a kerületi alakuló üléseken magukat abban az esetben is képviseltetni szíveskedjenek, ha körükben a szövetségi szervezkedés ezideig még nem is indult volna meg. D. u. 6 órakor ismét országos jellegű gyűlés tartatik, melyen már a most említett egyházkerületek képviselőin és a gyülekezeti szövetségek kiküldöttein kívül a Dunántúli Luther-Szövetség megbízottai is részt vesznek. Ez a gyűlés lesz hivatva azután az uj alapszabályokat megállapítani,
