Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-07-02 / 27. szám
4 HVAriGÉLil^USOH; URPÚR 1922 mezeje várja azt a vallásos testületet, mely ebben a mi meg- vénhedett, elkorhadt időszakunkban, azt a fiusági viszonyt, melyet Krisztus urunk Isten és ember között megalkotott, az igaz keresztyénséget szóval hirdeti s összes intézményeiben, valamint tagjainak érzületében és cselekedeteiben példányszerüen megvalósítja. János iiiiiiimiiiiimiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiimimmiiiiiiimiiiimimimmiiimmimiiimimii Szociális kérdések. Követendő példa. Annak az ádáz gyűlöletnek, amely a munka és a tőke között fennáll és amelynek rombolását mi, szegény magyarok, egy nemrég letűnt gyászos korszakban szemléltük, szenvedtük, nemcsak a földi javak egyenlőtlen elosztása az oka, de nagyrészben az az érzéketlenség is, amellyel a vagyonosok a szegényekkel szemben viselkednek és az a szívtelenség, amellyel a munkaadók munkásaikat sok esetben kihasználják. Mennyivel más lenne, ha a gazdag törődnék a szegénnyel s ha a munkaadó nem mint irgalmatlan ur, hanem mint szerető atya bánnék munkásaival és gondoskodnék róluk. Menynyivel könnyebb lenne a szociális kérdések megoldása, helyesebben maguktól nyernének azok megoldást, ha megszívlelnék azok, akiknek szól, a krisztusi intelmet: „Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy mikor meghaltok, befogadjanak benneteket az örök hajlékokba“ — és az apostol figyelmeztetését: „Ti urak, ami igazságos és méltányos, a Ti szolgátoknak megadjátok“. Különösen égető lenne a megoldása az aggkori munkásbiztositás kérdésének. A népjóléti minisztériumban már régen dolgoznak egy ilyen törvényjavaslaton. Sajnos, azonban nálunk a hivata1863-ban mondott le s egyetlen fiához E. Illés Gyulához Pestre költözött. Élete végén egy anyakönyvezési ügye miatt kellemetlen pere támadt, melynek aktái még nincsenek felderitve. Pesten 1871 jun. 22. halt meg. Arcképét és életrajzát több lap közölte. Az Akadémiában Haberern Jonathán mondott felette meleghangú szép emlékbeszédet. íme, az ifjúkori ballépés majdnem hogy a középen szakitá meg ezt a szépnek indult életpályát. És Kis János bölcsesége egy ily munkás, tartalmas életet mentett meg egyháza számára. Ha most száz évnyi távlatból nézzük, mi indíthatta Edvi Illést a hírhedt vers megírására, talán olyan okot is találunk, melyet a kortársak a közelből nem láttak meg. Róma az eretnekek ellen két vasat is szokott tűzben tartani. „Gross Macht und viel List — Sein grausam Rüstung ist“ — amint Luther énekli. Elég csak Bossuet és Spinola példájára utalnunk. A reformáció jubileuma (1817) óta hazánkban szelidebb hangon unióra is édesgették a protestánsokat. Nemzeti egység, a magyarság erősödése volt a hazafias cégér. És a romanticismus korában los gépezet igen nehezen mozog és hosszú vajúdás után legtöbb esetben ridiculus mus az, ami megszületik. Gyönyörű példát adtak protestáns hittestvéreink : Margalit Andor és Margalit Ödön, budapesti építési vállalkozók arra, hogy mint lehet ezt a kérdést állami nyomás nélkül, törvényjavaslatok megszületése előtt keresztyén7 testvérsziv sugallatára megoldani. Hosszú idő óta minden munkás után, aki cégük szolgálatában három évet eltöltött, munkabérének bizonyos százalékát befizetik kéthetenkint az illető munkás nevére, nyugdijszámlája javára a postatakarékpénztárba. Ha ezen példa követőkre találna, munkásotthon létesítését tervezik, amelyben keresetképtelenné vált, avagy elaggott munkások, akiknek nevére hasonló befizetések történtek, otthonra lelnének. Vajha találna ez a szép példa minél több követőre és hirdetné egy mielőbb létesítendő munkásotthon azt, hogy az evangéliumi szeretet mire képes, hogy egyedül képes az a legégetőbb szociális kérdések megoldására. miiiimiimmmmimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiimimiiiiiiimmiimiimmi Figyelmeztetés. A Budapesten megjelenő „Örálló“ cimü református politikai hetilap részvényjegyzési iveivel a pesti evangélikus családokat is felkeresteti s a lap megbízottai Dr. Raffay Sándor püspök ajánlatára hivatkoznak. A püspök ur általunk figyelmezteti olvasóinkat arra, hogy ő e tekintetben senkinek megbízást és felhatalmazást nem adott s tiltakozik az ellen, hogy nevével jogosulatlanul visszaéljenek. a római egyház régi fényével nagy hatást gyakorolt egyes fogékony lelkekre. Az első fecske volt a kryptokatholikus Stark János darmstadti udvari lelkész müvének megjelenése, melyet Pázmándi Horváth Endre téthi plébános, Kazinczy és Guz- mics jó barátja „Theodul estvéi, vagy a különböző religiói felek egybeengeszteléséről“ címen (Buda 1819. 488. 1.) fordított le és adott ki magyar urak költségén. Ez a vaskos könyv a reformációt ócsárolva és Róma erejét és fényét magasztalva akarja a reunió útját egyengetni. Hille Ágoston csehországi káplán hasonló szellemű művét is: „Fennmaradjon-e továbbra is a közfal, mely a protestánsokat a katholikusoktól elválasztja?“ Rácz András esztergomi káplán Rudnay prímás tudtával és annak költségén (Esztergom 1822.) kiadta. Horváth János veszprémi kanonok „Égyházi Értekezések és Tudósítások“ címén Veszprémben 1819 theol. folyóiratot indított, melyben protestáns szerzők műveit is közölte s panaszkodott, hogy a prot. irók buzgóbbak. Guzmics Izidor bencés apát több müvet is irt az unió érdekében: ,,A keresztények vallásbeli egyesüléséről irt levelek.“ (Pest 1822.) „A vallási
