Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-06-11 / 24. szám
4 HVAfiGáLiHtUSOft UAPtJA 1922 b) aki az igazgató megintése és rendreutasítása dacára a házirend intézkedéseit ismételve megszegi; c) aki az igazgató megintése dacára tanulmányait elhanyagolja, vagy a leckék látogatását ismételve elmulasztja ; d) aki az igazgató ellen tiszteletlenül viselkedik ; e) aki az állam büntetendő törvényeinek súlya alá eső oly cselekményt követ el, mely az intézet rendje és becsülete érdekében fegyelmi szempontból is büntetendő; f) aki az állami és társadalmi rend, vagy evangélikus hitvallásunk és egyházunk intézményei ellen irányuló mozgalomban részt vesz, vagy egyházunk hitelveivel ellenkező célt követő titkos társaságban részt vesz. 5. §. A fegyelmi eljárás csak az igazgató indítványára indítható meg. Az indítvány az elnöknél Írásban adandó be. 6. §. A fegyelmi ügyeket a fegyelmi szék bírálja el, melynek elnöke a Luther-Otthon bizottság világi elnöke, tagjai a bizottságnak az elnök által meghívott két tagja. A bizottsági jegyzőt az igazgató ajánlatára az intézet tagjai körül az elnök jelöli ki. Az elnök egyes ülésekre helyettes elnököt nevezhet a Luther-Otthon bizottság tagjai közül. 7. §. A fegyelmi széken az ügy előadója az igazgató- A vádinditványt ő a vádlott jelenlétében szóval terjeszti elő8. §. A fegyelmi eljárás megindításáról a vádlott törvényes képviselője a tárgyalást megelőzőleg értesítendő azzal, hogy a tárgyaláson személyesen jelen lehet. A vádlott személyesen tartozik megjelenni. Bárminemű képviselet ki van zárva. 9. §. A tárgyalás befejezése után a fegyelmi szék zárt ülésen tanácskozik. Az Ítélet az igazgató és vádlott jelenlétében nyomban kihirdetendő és a tárgyaláson jelen nem volt szülővel vagy törvényes képviselővel Írásban közlendő. 10. §. Az ítélet ellen nincs helye jogorvoslatnak. Végrehajtásáról az igazgató gondoskodik. 11. §. A fegyelmi büntetések nemei: a) feddés; b) 5000 koronáig terjedhető pénzbüntetés a Luther- Otthon-alap javára ; c) olyanoknál, akik valamely kedvezményben részt vesznek, a kedvezménynek elvonása; d) ideiglenes kizárás; e) végleges kizárás. A vétkesnek ítélt tag a fegyelmi eljárás költségeiben elmarasztalandó. a kis földszintes házba, amelyben Csonkamagyarország egyetlen evangélikus árvaháza ideiglenes elhelyezést nyert. Kis árvák köszöntenek illedelmesen, amidőn a terembe lépünk, melynek falát képek és bibliai mondások ékesítik. A tiszta fehér ágyak felett Jézus domborművű képe, mint jelképe az árvaház szellemének, irányának és hivatásának. A lelkésszel úgy beszélgetnek a kicsinyek, mint akit jól ismernek, látszik, hogy foglalkozik az árvákkal. Egy kis pöttöm legényke hatalmas sapkával a fején, zsebrevágott kezekkel áll előttem. Nem tudok belőle harapófogóval sem egyetlen szót kihúzni. Tágra nyílt szemekkel bámul rám, mintha azon csodálkoznék, hogyan nevezhette őket ez az idegen bácsi „szegénykékének, amikor ők oly gazdagok a boldogságtól. A kedves árvaanya bevezet a minden jóval megrakott kamrába, amelyre az áldottlelkü Püspök-bácsinak és az ő közvetítése révén a jó Pedlow-bácsinak is mindig gondja van. Kimentünkben az árvaház kapujában egy szikár termetű gazdaember lép elénk. Mélynézésü tekintetéből sziv- jóság árad felénk. Szívélyesen üdvözöl s melegen rázza meg a kezemet — Szrnka J. János. Mennyire örül, hogy ott vagyok! Meg is kérne mindjárt valamire. Ottlétem jó alkalom, hogy régi tervét valóra váltsa. Mennék el, amint visszaérek Budapestre, az Ecclesiába és rendelnék meg az ö költségére ótemplomuk számára egy nyolc és félmázsás harangot és értesíteném azonnal, mennyibe kerül, hogy tudja, mert van már vevő, hány hold földet kell eladnia: tizet, tizenkettőt, tizenötöt, avagy huszat-e, hogy negyvenMi — és a biblia. Ján. 3, 1—15. Mint minden szervezetben, úgy egyházunkban is megvannak a testi és a lelki élet ismérvei. Számos intézményünk, jogszabályunk a testi élet terméke s mint ilyen, az örök élet reményét nélkülöző biztos kimúlásnak néz elébe. Vannak azonban Lélektől született szervezeteink is, melyek az Egyháznak, mint lelki intézménynek újjászületését szolgálják. Hisszük, hogy az Evangélikus Szövetség Lélektől született. Mert azt az egyház testi életével elégedetlen, Krisztusban igazán hivő, elveszni nem akaró s örök életre vágyódó lelkek teremtették meg. Azok, akik Luther nevével, a testiségbe sülyedt kereszténység újjászületését követelő reformátor nevével szálltak táborba, azok, kik Jézus evangéliumát írták zászlójukra. Hogy honnan jött a szövetség gondolata — nem tudjuk; csak a főpásztorokat ismerjük, kik a lelki életet szomjazó lelkek hangadói lettek. Hogy hova megy a szövetség — nem tudjuk; csak hitünk, melyet szárnyára kap az ismeretlen jövő térségeire tovazugó szél, hitünk élteti bennünk a reményt, hogy a szeretet jegyében dolgozó Szövetség útja, az újjászületett Egyház édeni kertjébe vezet. Vannak, akik a mi eddigi bizonyságtételünket el nem fogadják. Nem hisznek nekünk sem akkor, ha földiekről szólunk, sem akkor, ha mennyeiekről szólunk nékik. De "ez ne csüggesszen el senkit. Mert ime a Nikodémusok már jelentkeznek. Most még csak éjjel mutatkoznak s töprengéseiket tárják fel. De eljön az idő, midőn az Isten országába való vágyódás Izrael tanítóit is észretériti s a testi emberek lelkiekké, a névleges evangélikusok hivő lutheránusokká válnak. Akkor azután, mi is, mint a magyar keresz- tyénség egy értékes szervezete — felemeltetünk. iiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Lelkészeinket arra kérjük, hogy az egyházközségi felügyelők, jobb javadalmazásu tanítók, képzettebb presbiterek stb. címeit kiadóhivatalunkkal — mutatványszámok küldése végett — közölni s tehetősebb híveiket lapunk megrendelésére buzdítani szíveskedjenek; mert lapunkat a jelenlegi drágaság mellett csak erőteljesebb pártolás mellett tarthatjuk fenn. ötezer koronával számítva holdját, kiteljék belőle a harang ára. Úgy szeretnék a nyakába borulni, hogy a szivemre szorítsam és megcsókoljam ezt a derék öreget. Mintha nem is ennek a törpe nemzedéknek lenne a tagja. Amint ott áll előttem, megtestesülve látom benne lutheránus apáink kihalóban lévő típusát. Bizni kezdek ismét magyar Sionunk jövőjében. Nem, nem lehet! Csal azoknak a számítása, alaptalan azoknak a félelme, akik a magyar lutheránia pusztulását jósolgatják, avagy attól rettegnek. Nem veszhet el az az egyház, amelynek még ebben a sivár szegény korban is vannak Szrnka J. Jánosai! Amikor e cikk napvilágot lát, Szentháromság vasárnapján, kondul meg először Szrnka J. János harangja az ó-templom tornyában. Nem tudok elmenni Szarvasról anélkül, hogy az ő hajlékát meglátogattam volna. Szeretettel fogadnak, szeretettel búcsúznak. Az utolsó kanyarulattól mégegyszer visszapillantok a robogó kocsiról háza felé. Még mindig künn áll Szrnka J. János mosolygó arcú életpárjával s kendőt lobogtatva intenek felém bucsuüdvözletet. * A vonatban hazáig a szarvasi élmény foglalkoztat. Többet találtam ott, mint amennyit vártam, egy virágzó, nem csak nagymultu, de nagy jövőre is hivatott lutheránus egyházközséget, amelynek minden munkása hivatása magaslatán áll. Ezért maradt életem legdrágább emlékeinek egyike: az az ... . egy nap Szarvason. Kyö.
