Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-01-15 / 3. szám
Vili. évfolyam. Budapest, 1922 január 15. 3. szám EMNGEUKUSOK UPJA Szerkesztőség i Budapest, vili. kér., I I Előfizetési ár évi 160 korona. 01161-út 24 szim, hova • kéziratok; I Alapította I Egyeg s*ám ára S korona. Kiadóhivatalt vim szentkiraiyi-a. I or. Raffay Sándor. I — 51. az^ hová az előfizetési dijak kfiideoddk. I I Hirdetési árak megegyezés szerint. Lapreklamációk If). Kellner Ernő könyv- I I nyomdájába Büöepeet, v., cMky-utoa io koidenéók. I I Megjelenik minden vasárnap. _i<ií—iiii^^^J Kiadja I AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS SZÖVETSÉG. Felelés szerkesztő: TArsszerkesztd és felelős kiadó: Kirchner Rezső püspöki titkár Dr. Scholtz Oszkár az O. E. Sz. igazgatója. A^ evangélikus Luther- Szövetség. A társadalomnak hitvallási alapon való szervezkedése nem uj gondolat; maguk az egyházak is ennek az eszmének szülöttei. A vallási kapcsok erősítésének szükségérzete azonban mindig újabb és újabb szervezkedésekre ösztönöz minket, valahányszor a társadalom általános morális hanyatlása s annak folyományai a saját lelkiismeretünket is megmozgatják. Elvileg tán helyesebb volna, ha az uj idők támadásaival egyedül a régi kipróbált egyházi szervezet venné fel a harcot. A gyakorlati élet azonban azt igazolja, hogy az öreg harcos segéd- csapatokra, friss energiákra, uj embereknek uj szervezeteire szorul, olyanokra, melyek az új idők fegyvereit is sikerrel forgatják. Egyházunk híveinek szövetségi szervezkedése a dunántúli evangélikusoknak aránylag kicsiny s ezért intenzivebben is gondozott gyülekezeteiből indult ki. Kapi Béla püspök híveinek a Krisztushoz s általa az Istenhez, vagyis a tiszta, jó és erős élethez való visszavezetését tűzte ki célul akkor, midőn megteremtette a Dunántúli Luther- Szövetséget azzal a rendeltetéssel, hogy az Krisztus evangéliumát a gyakorlati életben formálja ki. A világháborúnak ránk nézve gyászos befejeztével azután Budapest is megmozdult; a külföldi protestantizmussal való szövetkezés értékeit hamar felismerő Dr. Raffay Sándor püspök lelkes felhívására előbb a budapesti, majd a környéki egyházakban alakult meg „Evangélikus Szövetség“ név alatt az a szervezet, mely ugyancsak az evangélium realizálásának programmjával már eleve azzal a célzattal lépett a porondra, hogy a külföldi evangélikusoknak testvéri érzületét s egyben az egész magyar társadalom megbecsülését egy a mi evangélikus népünk közművelődési, gazdasági és szociális szükségleteinek kielégítését célzó országos szervezet munkába állításával érdemelje ki. Dunántúli és bányakerületi püspökeinknek azonos célú törekvései a másik két s erős területi megcsonkittatásuk folytán eddig szóhoz nem jutott egyházkerületnek bölcs vezetőségénél is visszhangra leltek; s dunáninneni, valamint tiszai híveink lelkében annál is inkább gyökeret vert a szövetségi gondolat, mert hiszen számbeli veszteségeinket nyilván csak a megmaradt hívek evangélikus öntudatának fokozásával, hitéletüknek, egyházias- ságuknak mélyítésével ellensúlyozhatjuk. • Szövetségünknek életképessé és valóban országos szervezetté tételéhez már most csak arra van szükség, hogy a bányai, dunáninneni és tiszai egyházkerületekben szintén megalakítsuk az illetékes püspökök vezetése alatt álló kerületi szervezeteket, megalkossuk az Országos Evangélikus Luther-Szövetscgnek a dunántúli testvéreknek csatlakozása s a kerületi szervezetek beállítása folytán szükségessé vált uj alapszabályait, végül megállapítsuk azokat az ügyeket, melyeket az országos szövetség mint központi szervezet az egész országra kiterjedőig fog intézni s elhatároljuk azokat azoktól a főpásztori vezetést igénylő s belmisszió jellegével biró feladatoktól, melyeknek megoldása az egyes egyházkerületi szövetségeknek autonom jogkörébe tartozik. Ezek azok a főbb kérdések, melyeknek megtárgyalása és tisztázása végett Budapesten f. évi jan. 25- és 26 ik napjain szövetségi gyűléseket tartunk. Kérjük a jó Istent, hogy tanácskozásainkat szentelje meg kegyelmének bőséges kiárasztásával. Oszlassa el félreértéseinket, szüntesse meg aggályainkat, erősítse meg bizalmunkat s avassa fel Szövetségünket a hitből élő igaz emberek gyülekezetévé. Szövetségi munkáink során pedig keressük mindenkor az Isten országát, hogy mindenek, tehát szövetségünk országos kiépítésének boldogító örömei is megadassanak mi nékünk. Sch.
