Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-04-30 / 18. szám
Vili. évfolyam. Budapest, 1922 április 30. 18. szám Szerkesztőség és kiadéhtvatals Budapest, Vili., Szentkirályi-atc* 51 (Üllői-ut 24). Lepreklamédék írj. Kinntr Emi ks«yvnyomdájába Budtp.it, V., CMky utca 10 Uldaadih. Alapította w Dr. Raffay Sándor. Kiadja I Előfizetési ér évi 160 korona, éflyes szém Ara 5 korona. Hlrdetéfj árak megegyezés szerint. Megjelenik minden vasárnap. AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS SZÖVETSÉG, Felelős «serkents és kiadót Dr. SCHOLTZ OSZKÁR. f-'óman ka tara: KUTHY DEZSŐ. A Luther-Társaság. Egyházunk irodalmi vállalatának budai és miskolci, majd a nyíregyházai s más egyházközségekben is rendezendő irodalmi ünnepélyeihez nagy reményeket füzünk. Mert a Luther-Társaság munkásságának fellendülése és tagjainak szaporodása hitéletünk mélyítése s az egyháziasság általános megszilárdulása szempontjából szerfelett kívánatos. A társaság eddig nagyon is csendes életet élt Irodalmi ünnepélyeket többnyire csak közgyűlései alkalmával rendezett, céljainak, kiadványainak széleskörű ismertetésére, uj tagok szerzésére s a régiekkel szövődött kapcsolatok szorosabbá tételére kevés gondot fordított. Ez a tény azonban csak egy tünete volt annak az általános jelenségnek, mely szerint a sajtónak, a betűnek ujabbkori nagy fontosságát kellőleg nem értékeltük s az egyház múltjára, jelenére, alkotmányára, társadalmi feladataira vonatkozó ismereteknek nagyobbmérvü terjesztésére különös súlyt nem helyeztünk. Régebbi egyházi lapjaink előfizetőinek száma még az egész csonkitatlan Magyarország területén is csak 400— 700-ra rúgott s egyáltalán nem tartottuk az egyháziasság önként értetődő követelményének azt, hogy az egyház dolgait tárgyaló hírlapi s egyéb közleményeket rendszeresen olvassuk és megvitassuk. Ma már a helyzet javult s méltán remélhetjük azt, hogy az olvasás általánosabb kedvelése Luther-Társaságunk jövőbeni kiadványainak s egyházi lapjainknak kelendőségét is emelni fogja; bár az olyan lelkész, kinek asztalán az egyházi sajtótermékek felvágatlanul hevernek — ma sem unikum. Aminthogy egyházközségi felügyelőink között is akad még olyan, ki a Luther-Társaságnak hírét sem hallotta s az egyházi lapok előfizetése alól azzal vonja ki magát, hogy .hiszen azok járnak a papunkhoz, szoktam is néha olvasgatni belőlük“. A templom látogatása s az egyházi sajtó pártolása a hitélet élénkségének párhuzamos megnyilvánulásai s ha vannak is híveink között olyanok, kik csak a templom, vagy csak a sajtó iránt érdeklődnek, annyi bizonyos, hogy a templomba- járók a sajtótermékek olvasására s az olvasók a templombajárásra aránylag könnyen reá nevelhetők. Az is kétségtelen, hogy kivált a 20 évnél idősebb és 40 évnél fiatalabb hívek — mint akiket az élet forgatagába való belemerüiés a templomtól gyakran elszoktat s akiket viszont az élet küzdelmei még nem törtek meg annyira, hogy a templomba vissza-vissza kívánkozzanak — leginkább a kezeikbe adott egyházi sajtótermékekkel tarthatók meg azon az utón, mely a konfirmáció adta fonalak mentén előbb-utóbb az oltárhoz vezet. Luther korában mohón olvastak az emberek minden könyvet, ami a hitről s az egyházról szólott; ezért volt az evangéliumi világosság terjedése oly rohamos, ezért volt a hitnek hegyeket is megmozgató ereje oly hatalmas és imponáló. Luther-Társaságunk vezetői tehál bölcsen s az ősök szellemében járnak el akkor, midőn az evangélikus irodalompártolás jelentőségét — nagyjaink emlékezetének felújításával kapcsolatban — irodalmi ünnepélyek rendezésével is kiemelik. Adja Isten, hogy törekvésüket siker koronázza s a társaságra egy uj, eredményekben gazdag korszak virradjon fel. Sch. Olvasóinkhoz! Tekintettel a nyomdai árak újabb drágulására, kénytelenek vagyunk lapunk terjedelmét ismét kisebbíteni. Hogy erre mennél ritkábban legyen szükség, újból is arra kérjük olvasóinkat, hogy önkéntes adományaikkal lapunk fenntartását megkönnyíteni szíveskedjenek. Egyben a hátrálékos előfizetési dijak beküldését újólag is kérjük.
