Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)
1921-12-11 / 50. szám
2 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1921 ban virágzik a nőegylet s mellette esetleg még leányegyesület, vagy ifjúsági egyesület is alakul — de nem tud gyökeret verni a szövetségi gondolat. Nem pedig azért, mert azt, ami a szövetségi programmból legkönnyebben mégvalósitható, azt absorbeálja, mintegy kisajátítja az egyesületi élet; a szövetségi szervezkedés feleslegesnek látszik. Más helyen viszont felkarolják hamar a szövetség eszméjét, mert a hívek átérzik azt, hogy valamit tenni kell; de a szövetség még sem tud testet ölteni, mert nincs nőegylet, nincs ifjúsági szervezet, melyeknek keretében az egyházközségből, mint közjogi munkaszervezetből kiszorult nők és fiatalok magukat az egyháztársadalmi munkába begyakorolják s a nagyobbszabásu munkára hivatott, de viszont a közönyösségre is hajlamosabb férfiakat tevékenységre serkentsék. Mi hát a teendő? Rendet és rendszert kell bevinni egyháztársadalmi munkánkba, hogy egyetemes egyházunk minden szerve, minden intézménye, mindegyik híve egyaránt jól, céltudatosan és harmonikusan fejlődjék és dolgozzék. Hogy nőegyletre, ifjúsági szervezetekre minden gyülekezetnek szüksége van, az kétségtelen. De ahhoz sem férhet szó, hogy a szövetségi szervezkedésbe is minden egyházközség bevonandó. Mert mig a nőegyletekben csak a nők, az ifjúsági szervezetekben csak a fiatalok, az egyház- község közjogi szervezetében (presbyterium, közgyűlés) csak a férfiak dolgoznak, addig a szövetség olyan térsége kíván lenni a gyülekezeti munkának, melynek keretében férfiak és nők, öregek és fiatalok egyaránt munkába állíttatnak s megoldják azokat a nehezebb, nagyobb erőt, különböző munkaértékeket, tágabb látókört kivánó feladatokat, melyeknek megoldására sem az egyház- községi (közjogi) szervezetek, sem a nőegyleti, ifjúsági alakulatok önmagukban nem vállalkozhatnak. Ugyanazok az okok tehát, melyek katolikus polgártársainkat arra késztették, hogy az egyház vagyonkezelési, közigazgatási ügyeit intéző hieran chikus szervezet mellett s az egyesületi munka kiegészitésére megszervezzék az egyházközségeket, minket evangélikusokat az elé a kötelezettség elé állítanak, hogy a mi vagyonkezelési s közigazgatási teendőkkel megterhelt egyházközségi szervezetünk mellett s egyesületi tevékenységünk erős- bitésére megszervezzük az evangéliumot realizáló szövetségi alakulatokat. Sch. iiiiiiiiiimiimiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíimiimiuiimiimimimiiiimiiiiiiiii Kérelem előfizetőkhöz. Lapunk mai «számához befizetési lapokat csatoltattunk azok részére, kik dijaikkal hátralékban vannak. A hátralékos összegeket a befizetési lapokra feljegyeztük. Nagyon kérjük az illetőket, hogy hátralékaikat sürgősen kiegyenlíteni s lapunk fenntartását, lehetőleg még önkéntes adományokkal is, biztosítani kegyeskedjenek. Országos protestáns diákkongresszus lesz Budapesten dec. 17—19-én. A kongresszus első napján a 20 év óta fennálló Bethlen Gábor fcör tartja meg a református teológia dísztermében ünnepi közgyűlését, melyen többek között Raffay püspök, Bethlen István gróf. Kaas Albert báró is beszélnek. Dec. 18-áa a főváros protestáns templomaiban Bethlen-istentiszteletek tartatnak; d. e. 12 órakor a kongresszus a fenti díszteremben megnyitó ülését tartja, melyen a prot. egyházak, az egyetemek, a Kálvin Szövetség, az Ev. Szövetség, a Dávid Ferenc egylet, a Protestáns Nők Szövetsége s a M. E. F. O. Sz. is képviseltetik magukat. D. u. 3 ó. előadásokat tartanak Szél János, Dr. Helle Ferenc, ifj. Vidor János és Bollagi Aladár. Dec. 19-én d. e. 11 órakor az Orsz. Protestáns Diákszövetség tartja meg alakuló ülését, mely Szabó Teréz és Zsilinszky Endre előadásai után Dr. Ravasz László püspök zárószavaival nyer berekesztést. Délután Va5 órakor a Deáktéri templomban Bethlen-hangverseny lesz, melyen a Bach- kórusban két operaénekes, Hubay Jenő és Bakó László szerepelnek; az ünnepi beszédet Ravasz püspök tartja. mummmiiiiiiiMfiiiitiimmiiiimüiiiimiimmmmiiiiiiimmmHiimiiiiiiiiiiiiiiii A svéd evaag. érsek felirata a washingtoni konferenciához. Söderblom, upsalai érsek, a washingtoni konferenciához intézett föliratot küldptt Harding elnöknek, melynek szövegét Raffay Sándor püspök utján a magyar evangélikus egyetemes egyházzal is közölte: A fölirat igy szól: „Kötelességérzetünk parancsszavára Önök elé terjesztjük azt, ami e napokban kétségkívül milliók gondolata, félelme és reménye. Szegénység, éhség, betegség és egy feltétlenül katasztrofális kimenetelű uj háború fenyegető réme által lenyűgözve lesi a világ a szabaditásnak és reménységnek biztató szavát. Itt az idő, hogy e szót kimondjuk! A legnagyobb dolgok az emberiség történetében csak abban a pillanatban válnak lehetővé, midőn megvan a beléjük vetett hit. Az emberek, nemzetek és J fajok testvériségében való hit erősbödőben van az összes európai népeknél, sőt hisszük, az egész világon. Mint sok nép képviselőin, Önökön áll, e hitet cselekedet által megbizonyitani. A népek joga e cselekedetet Önöktől elvárni. A nagy háborúnak véget vetni hivatott békekötést megelőző fontolgatások kapcsán sok ünnepélyes nyilatkozat hangzott el, hogy a béke és leszerelés uj politikájának kell elkövetkezni: elsősorban Németország szereljen le, azután a többi államok következzenek. Németországnak már nincs hadserege s a világnak joga van kérdezni: a konzekvenciák levonása, az Ígéretek levonása hol késik ?! Nem hunyunk szemet ama tény előtt, hogy államférfiak csak addig mehetnek, amig népeik közvéleményére támaszkodnak. De egy nép kebelében is különbözők a vélemények. És a leghangosabb vélemény korántsem kifejezője a polgárok és a legnehezebb terheket hordozó tömegek legjobb és legfölvilágosodottabb gondolatainak. A hírlapok a nemzetek javával semmiképp sem azonos pénzügyi érdekek számára hozzáférhetők, de gyakran elzárkóznak azok előtt, akik hisznek egy világban, küzdenek egy világért, amelyben minden ember, fajkülönbség nélkül testvér, mert egy az Atyja. Ha van Önöknek bátorságuk, Istenben és az emberek jóakaratában bízva, a népeket a leszerelés kérdésében elhatározó lépésre bírni, hogy azok testvéri bizalommal egymásra találva, együtt keressék az utat uj testvéri közösség felé, érezniök kell, hogy Önök mögött áll a véleménye ama férfiak és nők hatalmas táborának, akik hisznek az Isten országában és imádkoznak azért a sorsdöntő munkáért, amely az Önök kezébe van letéve.“
