Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)
1921-12-11 / 50. szám
1921 HVAMGÉUIKUSOK ^APüA 3 Miután az evangélikus Svédországban evangélikus egyházi és svéd nemzeti közvélemény egyet jelent, az érsek nemcsak egyháza, de nemzete nevében is szól. Söderblom, aki hazájában és a külföldön egyaránt elismert politikai és diplomáciai tekintély, mint a magyar nemzet őszinte barátja, legelső külföldi szószólónk volt a fölöttünk Ítélkező világ előtt. Minden nemzetközi érintkezésben együtt fáradt Raffay püspökkel a magyarság javaiért. Az 1919 szeptemberi wassenaari konferencián nemzetünk érdekében szót emelt. Rámutatott a velünk történt igazságtalanságra s javaslatára a konferencia ügyünkben fölirt a népek szövetségéhez. KÜLFÖLD. Akik hitükért — sztrájkolnak. Lapunk olvasói előtt nem ismeretlen a harc, mely Németországban az evang. iskola körül folyik. A vallástalan állam — értsd: szocialisták s velük a .finis sanctificat media" elve alapján evang. egyházunk megrontására szövetkezett klerikálisok — el akarja rabolni, mig evang. hittestvéreink egész erejükkel védik a reformáció Szent örökségét, egyházuk és hazájuk régi nagyságának alapját, jövendőjének legfőbb biztosítékát: az ev. iskolát. — Düsseldorfban is megindult a harc. Világi iskolát akartak betelepíteni az evang. iskola szentelt csarnokaiba. Olyan izzóvá vált a hangulat, hogy a kormányelnök kénytelen volt utasítani a düsseldorfi rendőrséget: a kormány döntéséig tiltsa be a tervezett beköltözést és a vele kapcsolatos ünnepségeket. Másnapra a két fél kiküldötteit és a város vezetőségét értekezletre hívta meg. A szabad szakszervezetek kartelljének elnöke azzal fenyegetődzött, hogy a megszálló hatóságokhoz fordul, ott mindig megtalálja a jogvédelmet. „Elfoglaljuk az iskolát! Megmozdulnak a tömegek! Nincs, ki feltartóztathatna minket! És ha, elnök űr, egy hadsereg rendőrt állítana is az iskola elé, elfoglaljuk azt! A következményekért elhárítjuk magunkról a felelőséget r Az evang. szülőszövetségek kiküldöttei nem juthattak szóhoz. Az elnök kimondta a határozatot: Az evang. iskolát a világi iskola birtokba veszi a kormány döntéséig. — Hittestvéreink kijelentették erre, hogy meghajolnak az erőszak előtt. — Megtörtént a birtokbavétel. A rendelet ellenére ünnepélyesen, zeneszóval------L ett világi iskola, de nem volt — tanuló. 1500 gyermek közül 15 jelent meg az iskolában. A gyermekeik hitéért aggódó szülők végső kétségbeesésükben — sztrájkba léptek. Nem küldik a gyermekeket iskolába. A 100 000 lelket számláló düsseldorfi egyházközség képviselete pedig egyhangú határozatot hozott, mely szerint: „A képviselőtestület a szülőszövetségek küzdelmét minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja.“------így lett Düsseldorfban modern hitvédelmi harcászati módszerré a — sztrájk. EGYHÁZI ÉLET. Lapunk legközelebbi — ne* évben utolsó — kettős száma a karácsonyi ünnepek előtti héten fog métküldetni, Az evang. egyet, és főiskolai hallgatók szövetsége dec. 8-án a bpesti Deák-téri iskola dísztermében kulturdélutánt rendezett, melyen Csengödy Lajos püspöki másodlelkész tartott magas nívójú előadást nA modern gnosticismusról.* December 15-én pedig d. u. 6 órakor ugyanott tartandó második kulturestén Dr. Helle Ferenc a szövetség elnöke fog előadást tartani Anatole France világnézetéről nA pártütő angyalok“ cimü regény alapján. A belépődíj nélkül rendezett estélyeken közreműködtek, illetve szerepelni fognak még a Szövetség vegyeskara, a zenekar quartettje, Baumann Gyula, Tímár Mihály, a Zeneművészeti Főiskola növendékei hegedű-, Dittler Ilona énekszámokkal, Kümmerte Ottmár teológiai hallgató, Lehocky Attila orvostanhallgató, Marik Dénes joghallgató szavalatokkal. A magyaróvári evang. egyházközség, mely nemrégiben anyásittatott, lelkészéül egyhangúlag Szűcs Sándort, a bpesti Rákóci úti egyház volt adminisztrátorát, lapunk kitűnő munkatársát választotta meg. Az uj lelkészt, kinek személyével dunáninneni egyházkerületünk sokat nyert, szívből üdvözöljük s működéséhez Isten áldását kérjük. Gróf Degenfeld József, a tiszántúli ref. egyház- kerület főgondnokát, a nov. 22 —23-iki kerületi gyűlésen 25 éves főgondnoki jubileuma alkalmából meleg ünneplésben részesítették. A jubiláns családjában a ref. egyházhoz való ragaszkodás apáról fiúra szálló hagyományt képez. Atyja Degenfeld Imre gróf, az erdélyi egyházkerületnek, — atyai nagyatyja, a dunántúli egyházkerületnek volt főgondnoka, mig anyai nagyatyja Teleky József gróf a hires 1791. évi zsinatnak volt elnöke. A balassagyarmati Nőegylet november 23-án műsoros teaestélyt rendezett. Dr. Varsányi Mátyás budai lelkész, „Örök küzdelem“ címen tartott szabadelőadást. Kuthy Dezső lelkész, egyet, előadó, Dr. Várady Antal: „Az Ur itélu cimü melodrámáját szavalta. Műnk Dezsőné kisérte zongorán, aki több zongoraszámot is játszott mesterien, harmóniuinon pedig Erdélyi József karnagy, akinek szakavatott vezetése mellett a Dalegylet művészi tökéllyel énekelt. Az estély anyagi és erkölcsi sikerében különös érdeme van Nagy Mihályné, alispánné, nőegyleti elnöknek. Keresztelés a baptistáknál. A budapesti baptisták József utcai imatermében cementmedencében keresztelés volt nov 20 án. Hét felnőtt nőt és hat felnőtt férfit kereszteltek, illetve merítettek teljesen viz alá, talpig fehérben. A keresztelést Udvarnoky András baptista teológiai szemináriumi igazgató végezte. A maglódi (Pestm.)' ev. egyházközség, f. é. december hó 4-én Kruttschnitt Antal főesperes és Landgraf János esp. felügy. helyettes elnöklete alatt tartott közgyűlésében, lelkészéül Schultz Aladár dunaegyházai lelkészt választotta meg.
