Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)
1921-10-09 / 41. szám
VII. évfolyam. Budapest, 1921 október 9. 41. szám EVMjUKUSOK urm Sz«rk«sztöség i Bidip^t, vili. k«r., I Ollól-At 24. ti ám, hovA a kAilratok ; I Alapította Kiadóhivatalt vm, suiiurtiti-A I Dr. Rafffay Sándor 51. n., hová az előfizetési dijak kMdendók I LapraklamAdók írj. K.nn.r tmt uqv- 1 ■ ayeaéAJáka Buáap.it, V., Ctaky utca 10 kflléenáék. I I Kiadja ■lóflxatésl ár évi 100 korona. Egyoa szám ára S korona. Hirdetési árak megegyezés szerint. Megjelenik minden vasárnap. AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS SZÖVETSÉG. Felelöt tzerkesztö! TArttzerkeeztó ét (elelöl kiadó: Kirchner Rezső püspöki titkár Dr. Scholtz Oszkár az O. E. Sz. igazgatója. Protestáns testvériség. A proletárdiktatúra bukása után, — midőn a magyar keresztyén egyházak ismét lélegzethez jutottak, — a budapesti kálvinisták és lutheránusok körében az egymásra utaltságnak sejtelme s bizonyos munkaközösségnek szükségérzete vert gyökeret; az az általános szövetkezési láz azután, mely akkoriban a keresztyén nemzeti gondolat jegyében számtalan uj szövetséget és egyesületet hozott létre, — köreinkben is természetszerűleg egy .Országos Protestáns Szövetség" megalakításának a gondolatát vetette fel. Az előkészítő bizottság által az 1920-ik év tavaszán rendezett sorozatos előadások fel is tártak néhány olyan kérdést, melyek a protestantizmus közös problémái gyanánt megoldásra várnak s az egyébként ismeretterjesztés célzatával tartott előadások egyre növekedett látogatottságnak örvendettek. A szövetség azonban mindezideig nem jött létre, mert az első felbuzdulást úgy a mi sorainkban, mint kálvinista testvéreink körében bizonyos depressio váltotta fel. Már egymagában az a körülmény, hogy az előadások iránt a nemzetgyűlés protestáns tagjai körében nem mutatkozott olyan erős érdeklődés, mint aminöre épen az ö részükről számítottunk, reményeinket erősen lelohasztotta; de a Szövetség megalakításának elodázása főleg arra a tényre vezethető vissza, hogy úgy a kálvinisták körében, mint a mi táborunkban súlyos belső problémák vetődtek fel s ezek a közös munkálkodás színteréről mindkét fél érdeklődését elvonták. A kálvinizmus táborát láthatatlan erők csaknem a szakadásig menő hevülettel ketté osztották. A katholicizmussal való kooperálást hirdető s a Kálvin-szövetség körül csoportosuló nyugati refor- mátusság, a Templom-egyesületbe tömörülő s Baltazárt követő tiszavidéki reformátusok seregével szembe került; s minthogy újabban a töretlen csapásokra tért s nagy agilitást kifejtő Kálvinista Politikai Szövetség céljai felől is erősen divergálód- nak a nézetek, a kálvinizmus — bár a körében egyre sűrűbben tartott lelkészi konferenciák erős eltakarásról s nemes krisztusi lendületről tesznek tanúságot, — még ma sem mondható annyira lehiggadtnak, hogy körében a lutherizmussal való szövetkezés iránt nagyobb érdeklődést lehetne kelteni. Minket evangélikusokat a Gondviselés hasonló emócióktól megkímélt; de az a nagy-területi, számbeli és szellemi veszteség, mely egyházunkat a trianoni béke következtében érte, minden erőnket saját betétetünk újjáépítése felé tereli. Vezető embereinket lényeges elvi nézeteltérések munkájukban nem hátráltatják; de megfogyatkozott energiakészletünket a már nekilendült egyháztársadalmi munka annyira leköti, hogy a közös protestáns érdekek szolgálata háttérbe szorul. Ez a tényleges állapot azonban tartós nem lehet. A magyar protestantizmus őserejének már is észlelhető érvényesülése természetszerűleg kell, hogy Ludier és Kálvin híveit ismét testvéri kézfogásra késztesse. Mert a magyarországi protestantizmusnak a terhe — miként azt Dr. Raffay Sándor püspök találóan mondotta — mindig azonos volt. .Mert a magyar protestantizmus egy ember, mely két vállal, két kézzel fekszik neki a közös tehernek. Ami az egyik vállat nyomja, az alatt görnyedez a másik is, ami az egyik kezet fárasztja, attól zsibbadozik a másik is.“ Bármily egyéni önállósággal építsük it saját táborainkat, bármily szabadsággal adjunk is kálvini vagy lutheri irányt belső evangelizáló munkánknak; annyi bizonyos, hogy a keresztyénség várának megépítése, bástyáinak megszilárdítása összehasonlithatlanul több terhet ró majd válla- inkra, mint amennyit viseltünk akkor, midőn még
