Evangélikusok lapja, 1920 (6. évfolyam, 31-34. szám)
1920-12-12 / 32. szám
4 BVAfiGÉÜII^USOl^ LiAPJA 1920 Hazánk megcsonkítása maga után vonta egyházunk megcsonkítását is. A tiszai és dunán- inneni egyházkerületekből alig maradt valami. A bányai egyházkerület is megcsonkittatott északon és délen. Legkevesebbet szenved a dunántúli egyházkerület, de az is elveszti a Német-Ausztriá- nak ítélt egyházakat, Sopronnal egyetemben. Úgy hogy önkénytelenül is felvetődik a kérdés, hogy a változott viszonyok mellett nem-e szükséges a zsinat összehívása, mert bár kezdettől fogva azt az álláspontot foglaltuk el, hogy az elszakadás csak ideiglenes, mégis az előállott uj helyzettel szemben a törvényes intézkedések megtételére kell gondolnunk s sürgős feladatunk a zsinat ügyében állást foglalni és az összehívás előkészítése iránt intézkedni. A proletárdiktatúra után egyházunk is a legválságosabb helyzetbe jutott és az ország s egyházunk állapotának rendezetlen volta miatt ma is válságos helyzetben vagyunk. Sajnosán kellett* tapasztalnunk, hogy amikor odaadó vezetőre lett volna szükség, aki az egyház jogait kifelé és befelé megvédje, egyetemes felügyelőnket nélkülöznünk kellett. Igaz, hogy egyet, felügyelőnket tevékenykedésében a román megszállás akadályozta és megbízást adott a helyettesítésre, dé a helyettesnek nincs joga a teljes felelősséget maga után vonó, kezdeményező lépések megtételére I Egyetemes egyházunk vitális érdekei megkövetelik, hogy a mai nehéz időkben egyházunknak körültekintő, minden lépéséért felelős vezetője legyen. Kérem, hogy az egyet, gyűlés e kérdéssel is foglalkozzék. Az elnöki megnyitó után Dr. Szelényi Aladár egyet, egyházi főjegyző terjesztette elő — a távollevő egyet, felügyelő helyett — az ügyrend szerinti szokásos évi egyet, felügyelői jelentést. Jelentésében mindenek előtt kegyeletes szavakkal emlékezik meg egyházunk és a testvér református egyház nagy halottairól: Szentiványi Árpád kér. felügyelőről, Dr. Baltik Frigyes püspökről, Wagner Gézáról, Bognár Endre egyet, gyámint. elnökről, gróf Tisza Istvánról és Tüdős István püspökről. Majd áttér az egyházpolitikai kérdésekre. Bejelenti, hogy még az egyet, felügyelő kezdeményezésére egyetemes elnöki értekezlet szerveztetett az ügyek vitelére, az egyet, elnökség elnöklete mellett a kerületek püspökei és felügyelői részvételével. Majd amikor a közlekedés mind nehezebbé vált, az egyet, felügyelő Dr. Zsigmondy Jenő kér. felügyelőt, Dr. Baltik Frigyes püspök, egyházi elnök pedig — s az ő elhalálozása után Geduly Henrik püspök is — Dr. Raffay Sándor püspököt bízták meg helyettesítésükkel. A forradalom kihatását az egyet, egyház is megérezte. A fiatal lelkészek' egynémelyike a destrukció terére lépett és csak Dr. Raffay Sándor püspök sikeres közbelépésének köszönhető, hogy a papi tanácsot meg nem alakították. Az egyet, elnöki értekezlet tiltakozást adott be a katholikus autonómiának megvalósítása ellen, mielőtt az 1848 : XX. t.-c. végrehajtatnék; az egyet. egyház jövőjét illetően azt az álláspontot foglalta el, hogy az integritás alapján állunk és a politikai határok eltolódásának még nem szükségszerű következménye, hogy az egyházi keretek is megváltozzanak; nem vette tudomásul a román és jugoszláv területen lévő egyházak külön kerületté való alakulását, hanem felhatalmazta az esperes- ségeket, hogy saját hatáskörükben intézkedjenek; lépéseket tett a keresztény egyházak együttműködése iránt is, de ez sikerre nem vezetett. Végül bejelenti a főjegyző, hogy Raffay Sándor püspöknek erélyes közbelépésével sikerült kieszközölnie, hogy az országos ünnepségeken a protestáns egyházaknak is szerep jutott a katho- likusok mellett, nevezetesen a nemzeti hadsereg bevonulásánál, a kormányzó eskütételénél, a nemzetgyűlés megnyitásánál stb. Ugyancsak Dr. Raffay Sándor püspök fáradozásának köszönhető, hogy egyet, egyházunk a külföld protestánsaival, első sorban az amerikai egyesült evang. egyházzal, szorosabb kapcsolatba jutott, aminek ma még eléggé nem is értékelhető áldásos következményei lehetnek ránk nézve. Már eddig is több mint tiz millió korona segélyt küldtek lelkészeink, nyugdíjasaink, özvegyeink, egyházaink, intézményeink támogatására. Az egyet, főjegyző jelentése után Lipiay Lajos főesperes a felsőmagyarországi, Lombos Alfréd a délvidéki papság nevében köszönetüket fejezik ki, hogy az egyetemes egyház a megszállott területen lévő lelkészeket és egyházakat továbbra is a magáénak tekinti s tiltakoznak a békeszerződés igazságtalansága ellen, amely évszázados kapcsolatokat akar tollvonással megszüntetni. Érdekes felszólalások történtek az egyet, felügyelő távollétével kapcsolatosan. Dr. Zelenka Lajos, ,Dr. Kéler Zoltán és báró Kaas Albert felszólalásai után, az egyet, közgyűlés Geduly Henrik püspök indítványára kimondta, hogy kívánatosnak tartja, hogy az egyet, felügyelő meg nem szállott területen tartózkodjék, addig is azonban mig az egyet, felügyelő törvény szerinti kötelességét teljesítheti, az egyet, felügyelőnek teljes hatáskörrel való helyettesítésével dr. Zsigmondy Jenő kér. felügyelőt bizza meg. Sztehlo Kornél egyet, ügyész ismertette ezután a trianoni békeszerződésnek egyházunkat érintő rendelkezéseit. Az előterjesztett véleményt, amelyet jövő számunkban egész terjedelmében közlünk, az egyet, közgyűlés tudomásul vette s a javaslatba hozott bizottság tagjaiul Geduly Henrik, Raffay Sándor, Kiss István püspököket, Zsigmondy Jenő, Kéler Zoltán felügyelőket, Sztehlo Kornél egyet, ügyészt, Szelényi Aladár egyet, főjegyzőt, továbbá Zergényi Jenőt és báró Kaas Albertet választotta meg. Kaas Albert báró hozzászólása után az egyet, gyűlés élesen körvonalozta álláspontját az 1848: XX. t.-c. végrehajtása tárgyában. A közgyűlés elsőbb is leszögezte, hogy az 1848: XX. t.-c. végrehajtása és a kath. autonómia között junktim nem állítható fel. A kath. autonómiának
