Evangélikusok lapja, 1920 (6. évfolyam, 31-34. szám)
1920-12-12 / 32. szám
1920 evangélikusok ÜAPJA 5 megvalósításához evang. egyházunknak hozzászólása nincs. Azonban a kimutathatólag tisztán állami eredetű kath. egyházi vagyonnak a katho- tikus egyház tulajdonába való átadása nem folyhat a törvényből akkor, amikor az, a nem katho- likus egyházakkal szemben még végrehajtva nincs. Az 1848: XX. t.-c. végrehajtása és a kath. autonómia között nem lehet junktim, a kettő között csak a prius kérdése állhat fenn. A közgyűlés azonban a mai válságos és nehéz időket, amikor az állam súlyos anyagi és ezer más bajjal küzd, nem tartja alkalmasnak arra, hogy az 1848: XX. t.-c. végrehajtását a kormánynál sürgesse, de azt nyilvántartja s amennyiben a róm. kath. egyház az állammal szemben napirendre tűzné az autonómia kérdését, felhatalmazza az 1848 XX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiküldött egyet, bizottságot a szükséges intézkedések megtételére. • A jogügyi bizottság javaslatára a közgyűlés kimondta, hogy az integritás alapján áll s egyetemes egyházunk a megszállott területen lévő lelkészeket, illetve egyházakat továbbra is magáénak tekinti s a velük való érintkezést a lehetőség szerint fenntartja. Ugyancsak a jogügyi bizottság javaslata értelmében, a nagyhonti esperességből megmaradt ipolyvecei és nagybörzsönyi egyházakat, úgy a törvénykezés, mint a közigazgatás gyakorlása szempontjából, ideiglenesen a nógrádi egyházmegyére bízza, a nagyhonti egyházmegye fenntartásának hangsúlyozása mellett. A közgyűlés felhatalmazást adott az elnökségnek, hogy a zsinatot alkalmas időben összehívhassa s annak előkészítésére egy bizottságot küldött ki. A jogügyi bizottság javaslatára elhatározta a közgyűlés a főjegyzői iroda szervezését s felhatalmazta az elnökséget, hogy annak vezetésére már a jövő évtől kezdve, pályázat utján, egyelőre ideiglenesen egy irodavezetőt alkalmazzon, aki köteles lesz az egyet, főjegyző utasitása szerint az irodai teendőket végezni. A földreformra vonatkozó törvénnyel kapcsolatosan a közgyűlés felhívja az egyházakat, hogy a törvény 84. §-a alapján tegyenek lépéseket egyházi földek szerzése, illetve ahol már ilyenek vannak, de kisebb terjedelműek, azok kiegészítése tárgyában. Felterjesztést intéz a közgyűlés a kormányhoz a lelkészeknek a köztisztviselők közé való sorozása s főleg a készpénz javadalmazásu lelkészeknek háborús segélyben és a kedvezményes természetbeni ellátásban való részesítése tárgyában. A felterjesztést a közgyűlés küldöttséggel juttatja a kormány elé. Az amerikai egyesült evang. egyházakkal kötött szerződést, amely a lelkészek kölcsönös alkalmazására, a lelkészképzésre, a kivándorló és visszatérő evang. hívek nyilvántartására és további gondozására vonatkozik, a közgyűlés elfogadja, végleges elintézés végett a zsinat elé utalja. Dr. Raffay Sándor püspöknek a kapcsolat létrehozása körül kifejtett eredményes működéséért köszönetét szavaz s megbízza a további összeköttetés fenntartására s általában a külföldi protestánsokkal való együttműködés kérdéseinek vezetésére. Kapi Béla püspök tett ezek után jelentést a közgyűlésnek a tábori lelkészek ügyéről. A forradalom után a honvédelmi miniszter ismét visszaállította a tábori lelkészetet, de sem ekkor, sem a nemzeti hadseregben nem érvényesült a vallásfelekezetek közötti viszonosság elve. Felierjesztésére a honvédelmi miniszter leiratot intézett a katonai parancsnokságokhoz, hogy minden katonai ünnepségen megőriztessék a viszonosság elve, továbbá a miniszter értekezletet hivott egybe az uj szervezet kidolgozása végett. Ezen az értekezleten elismertetett protestáns egyházunk joga a rendes tábori püspökség szervezéséhez. A közgyűlés Kapi Béla püspöknek köszönetét fejezte ki ez ügyben való eredményes eljárásáért, s a jelentés alapján örvendetes tudomásul vette, hogy az önálló tábori püspökség felállítására való jogunkat a honvédelmi miniszter elvileg elismerte. Felterjesztést intéz a közgyűlés a pénz lebélyegzésekor visszatartott 507o-os államkölcsönnek az egyházak és egyházi tisztviselőknek való visszatérítése, valamint a fogházi lelkipásztori gondozás méltányosabb díjazása tárgyában. A bányakerület felterjesztésére a közgyűlés kimondta, hogy az egyházi tisztviselők a szabadkőműves vagy egyéb egyház- és hazaellenes titkos társaságok tagjai nem lehetnek. Néhány felebbezés elintézése után a gyűlés délután folytatódott, amikor a theol. akad. nagybizottság, a tanügyi, a nyugdijügyi és pénzügyi* bizottságok jelentései kerültek tárgyalás alá. Erről lapunk legközelebbi számában referálunk. Egyetemes gyámiatéxeti közgyűlés. Az egyetemes gyámintézet Bpesten, dec. 8-án Scholtz Ödön nemzetgyűlési képviselő, ágfalvai esperes és Kéler Zoltán egyházkerületi felügyelő, mint az ideiglenes vezetéssel megbízott gyámintézeti tagok elnöklete alatt tartotta meg közgyűlését. Kéler Z. megnyitója után Scholtz ö. tartott magas szárnyalásu emlékbeszédet Bognár Endre volt gyámintézeti elnök felett, ki nemcsak egész életét szentelte a gyámintézetnek, hanem általános örökösévé is a gyámintézetet tette meg. Az ingatlanokból álló s mintegy egy millióra értékelt hagyaték rendezéséről Kéler Z. referált mint végrendeleti végrehajtó. A közgyűlés hálával emlékezett meg a svéd Gusztáv Adolf egyletről, mely 2000 svéd koronát (78600 koronát) juttatott a magyarországi gyülekezeteknek. A német Gusztáv Adolf egylettel való érintkezés fonalát ismét felvette a gyámintézet; s az egylet közgyűlésén eljárt Scholtz Ödön jelentését tudomásul véve elhatározta, hogy a németek segélyezéseit némileg
