Evangélikusok lapja, 1920 (6. évfolyam, 31-34. szám)
1920-12-19 / 33. szám
1920 EVANGÉLIKUSOK liAPJA 5 nyeiket megkapják-e, arról nem tudunk. A nyugdíjintézet 1919. évi bevétele 640.070 kor., kiadása 395.175 korona volt s igy 244.895 koronát tőkésíthetett. Az ideiglenes ügyvivő munkáját rendkívül megnehezitette s akadályozza ma is, hogy a nyugdíjintézet törzskönyvei megszállott területen, Gyürky Pál egyet, nyugdijintézeti ügyvivőnél rekedtek s áthozataluk mindeddig nem sikerült. A közgyűlés a nyugdijint. ideiglenes vezetésével továbbra is Kaczián János főesperest bizta meg s elhatározta, hogy az amerikai segélyekre való tekintettel ez évben az amúgy is kisebb összegű drágasági segélyeket nem osztja ki a nyugdíjasok között, de a jövő évre tartalékba helyezi. Fényes Lajos nyug. lelkész azon indítványa felett, hogy a nyugdijak 50°/o-kal felemeltessenek, a közgyűlés mint ez idő szerint meg nem valósítható óhaj felett, napirendre tért. Az egyet, gyámintézet, a Misszió Egyesület jelentései után a Luther Otthonra vonatkozó jelentés került a közgyűlés elé s ezzel kapcsolatosan a d.-i. egyházkerület felterjesztése, melyben az intézet vezetésének megvizsgálását s a vizsgálat során esetleg felmerülő bajok orvoslását kéri az egyet, közgyűléstől. A közgyűlés ez ügybeni állásfoglalását függőben tartotta, miután az előadó bejelentette, hogy Kermeczky György intézeti igazgató egy alaptalan hirlapi támadással kapcsolatosan fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen, ami el is rendeltetett. A panaszok tárgyát az intézetbe fel nem vett egyes lelkészfiak ügye képezte, mig Duszik Lajos lelkész a jelenlegi igazgatónak az ifjak egyházias és vallásos neveléséhez hiányzó pedagógiai készségét panaszolta fel. Végül a pénzügyi bizottság jelentésére került a sor, amelyet Dr. szelényi Aladár egyet, főjegyző terjesztett a közgyűlés elé. Elsőbb is bejelentette a közgyűlésnek, hogy a kormány az 1920. év I. felére, az eddig nyújtott államsegélyek összegét, mintegy 4870*ra redukálta a megmaradt lélekszám arányában s a kerületek államsegélyeit is, az eddigi gyakorlattól eltérőleg nem az egyes egyházkerületeknek, de az egyet, egyháznak utalványozta ki, ugyancsak ti lélekszám arányában leszállított mértékben. Az elnöki tanács felterjesztésére az 1920. év II. felére szóló államsegélyeket a miniszter némileg ugyan felemelte, de nem oly mértékben, hogy abból az egyet, egyház szükségleteit fedezni tudná, mert p. o. a közigazgatás költségei a lélekszám apadásával nem hogy fogytak volna, de az általános drágulás miatt még inkább emelkedtek. Az 1920. év II. félévre folyósított többletből a közgyűlés, a min. rendelet értelmében, 30—30 ezer koronát szavazott meg a püspököknek a kerületek által megajánlott tiszteletdijaik részbeni fedezésére, mig a fennmaradó többlet a pozsonyi—eperjesi theol. akadémiák szükségleteinek fedezésére fordittatik. A kerületek közig, szükségleteinek fedezésére a közgyűlés összesen 150.000 K-t szavazott meg, az eddigi 300.000 K helyett. Ebből a dunántúli egyházkerületnek 70.000 K-t, a bányai egyházkerületnek 40 000 K-t, a dunáninneni és tiszai egyházkerületnek 20—20.000 K-t. A közgyűlés egyben felhatalmazta a pénzügyi bizottságot, hogy amennyiben fedezetet talál, a kisebb kerületek közigazg. segélyét felemelhesse, mert a népesebb kerületek nagyobb lélekszámúkra támaszkodva inkább képesek gondoskodni szükségleteik fedezéséről. A közalap évi Jövedeltne 111.800 K-t tett ki. A közgyűlés ennek terhére a missz. lelkészek fizetését 4000 K-ra, a Luther Társaság segélyét 3000 K-ra emelte fel,-a dunántúli egyházkerületnek 22.000 K-t, a bányai egyházkerületnek 15.000 K-t, a dunáninneni és tiszai egyházkerületeknek 10—10 000 koronát juttatott hitoktatói és missziói célokra; a Luther Olthon fejlesztésére (5 uj hely és hospicium létesítése) 17.800 koronát és a nyugdíjintézetnek kegydijakra 12.000 K-t szavazott meg. A rendes adóalapi segélyek a meg nem szállt területen levő egyházak mindegyikének a megállapított összegben folyósittatnak. Az amerikai segélyre való tekintettel a közgyűlés a rendkívüli adóalapi segélyeket nem osztotta ki. A közgyűlés végül utasította az egyet, pénztárt, hogy a közigazg. segélyeket minden év december havában, a rendes adóalapi segélyeket minden év január havában egy évi teljes összegben (s nem félévi utólagos részletekben) küldje meg az egyházkerületeknek A gyors tempóban lefolytatott gyűlés este 6 órakor záródott Geduly Henrik püspök imájával. K. Ml Ml I IMII III MIM MIMIIM II IMIIM MIMMMMIHMII MIMIM MIMIM MII I III VIIVI MII II til II Ml III Ultit Teremtsünk szövetségi sajtóalapot. Az Országos Evangélikus Szövetség munkásait eleitől fogva állandóan foglalkoztatta a lap- indítás kérdése. Hiszen a szövetség céljainak elérése, feladatainak betöltése természetszerű előfeltételként követelik meg azt, hogy legyen sajtónk, melynek hasábjain eszmét csinálhassunk, terveinket megbiráltathassuk s egyáltalán mozgásba hozzuk ismét egyházi életünk vérkeringését és véget vessünk annak a nyomasztó csendnek, melyben a tetszhalott szerepére voltunk kárhoztatva. Ámde a lap pénzbe kerül, sok pénzbe. Kivált a mai időkben, midőn a magas munkabérek és papírárak mellett még a mi Kellner Ernőnk is csak viszonylagosan olcsóbb árszabással tud az ő szeretett lutheránus egyházán segíteni. Aki tehát igazán örül annak, hogy sajtóakciónkat ennek a lapnak megindításával bevezettük, s aki igazán átérzi a szövetségi mozgalom nagy jelentőségét, az ne érje be azzal, hogy előfizet a lapra, hanem adakozzék a szövetség sajtóalapjára. Kövessük Biszkup Ferenc mezőberényi segédlelkész példáját, ki a részére juttatott amerikai szeretetadománynak tekintélyes részét (1000 K) püspökéhez intézett meleghangú levél kíséretében az egyházi sajtó céljaira ajánlotta fel, mert „az