Evangélikusok lapja, 1920 (6. évfolyam, 31-34. szám)
1920-12-19 / 33. szám
4 EVflfiGÓIill^ÜSOK liflPJA 1920 karnak a nagybizottság elé terjesztett memoranduma alapján. Fájó lélekkel hallottuk, hogy theo- lógiánk válságos helyzetbe jutott. Budapesti elhelyezése csak ideiglenes, mert a budapesti egyetembe való bekapcsolása a budapesti egyetem fakultásainak ellenzése következtében akadályokba ütközik; folyó évi költségvetése 140.000 korona hiánnyal zárul, amelyre az egyetemes egyháznak fedezete nincs, a megcsonkított egyházkerületek pedig még eddigi csekély járulékaikat sem tudják befizetni, annál kevésbé azt emelni. A tanároknak — akiknek idegeit és egészségét szinte összemorzsolta a kiutasítással együtt járó izgalom s családjaiktól való elszakadás — az egyet, egyház mai pénzügyi viszonyai között képtelen megélhetésüket biztosítani 1 Nem ütközünk meg a tanárok elkeseredésén, mert ismerjük nehéz helyzetüket, bár tudjuk azt is, hogy pillanatnyilag enyhült helyzetük az amerikai testvérek jóságából, de úgy látjuk, hogy jövőjük s budapesti theológiánk sorsa igen bizonytalan, szinte válságos! De ennek is részben mi vagyunk az okai. A theológiák egyesítésének kérdése egyházi közéletünkben tengeri kígyóvá nőtte ki magát s a partikuláris érdekeknek a közegyház érdeke elé való helyezése miatt még ma sem valósulhatott meg. Micsoda könnyebbsége volna ma egyházunknak, ha három theológla helyett csak egyet kellene fenntartania jól berendezve, megelégedett tanárokkal, anyagi gondoktól mentes ifjúsággal. S ha az egyesítést keresztülvittük volna, ma talán rendelkezhetnénk az eperjesi és pozsonyi theológiák vagyona felett is! Talán mai nyomorúságunk rákényszerit bennünket az egyesítésre, mert józan érvekkel azt eddig megvalósítani nem tudtuk. Igen nehéz feladat előtt áll az a szükebbkörü bizottság, amelyet az egyet, közgyűlés Dr. Raffay Sándor püspök és Dr. Mágócsy Dieíz Sándor elnöklete alatt a megoldás keresése, lelkészképzésünk ügyének megmentése céljából kiküldött. A theol. fakultás kérdésében sem juthattunk előbbre. A minisztérium közölte, hogy a budapesti egyetem fakultásainak ellenzése miatt theológiai fakultásunknak a budapesti egyetembe való bekapcsolása keresztül nem vihető, ellenben a budapesti egyet, tanács egyhangúlag azt a javaslatot tette a miniszternek, hogy az evang. theol. fakultás a 3-ik egyetembe kapcsoltassák be. Miután magának a 3-ik egyetemnek (pozsonyi Erzsébet- egyetem) az elhelyezése is ez idő szerint még megoldva nincs, a közgyűlés az egyet, theol. fakultási bizottsághoz tette át az ügyet s egyben a bizottság felhatalmazást nyert, hogy a minisztériummal, ha ennek szükségessége felmerül, az ev. theol. fakultás felállítása ügyében tárgyalásokba bocsátkozzék. A theol. akad. nagybizottság jelentése után az egyet, tanügyi bizottság jelentésével foglalkozott a közgyűlés. Blatniczky Pál előadó bejelentette, hogy a leánygimnáziumok rendtartásával a tanügyi bizottság nem készülhetett el, ellenben az egyet, tanügyi előadó munkaköréré vonatkozó szabályzatot elkészítette. A szabályzatot a közgyűlés hozzászólás végett a kerületekhez fogja le- bocsátani. Az egyet, tanitónöképzőintézet szervezésére vonatkozó multévi határozatát a közgyűlés fenntartotta. De a mai bizonytalan idők és egyet, egyházunk kialakulatlan helyzetét «em tartja alkalmasnak arra, hogy a bányai egyházkerülettel ez ügyben a tárgyalás megindittassék. A bizottság jelentése alapján a közgyűlés felterjesztést intéz a kormányhoz a tankötelesek beiskoláztatásának hatályosabbá tétele, az 1868. évi t.-cikkben megállapított bírságok felemelése tárgyában. Egy legújabban kiadott miniszteri rendelettel kapcsolatosan, amely a felekezeti iskolákhoz kirendelt állami tanerők javadalmazásához való hozzájárulását szabályozza, a közgyűlés utasítja az egyházakat, hogy a tényleg megüresedett tanítói állásokat szabályszerűen töltsék be, azokra áll. tanerők kirendelését ne kérelmezzék, miután ez esetben a tanítói állás egyházi forrásból eredő javadalmát a rendelet szerint úgyis teljes értékben be kell szolgáltatnak az állampénztárba; egyben felterjesztést intéz a miniszterhez, hogy a kérdésben lévő tanítói állások egyházi javadalmának az állampénztárba visszamenőleg való beszolgáltatásától tekintsen el. Minthogy a kultuszminiszter a legutóbbi időben több oly tanügyi rendeletet bocsátott ki, amelyek autonómiánkat érintik, a közgyűlés felterjesztést intéz a miniszterhez, hogy amennyiben a jövőben oly tanügyi rendeleteket ad ki, amelyek egyházunkat is érdeklik, előzetesen a mi egyházi főhatóságainkkal is közölje tervezetét. A tanítóképzés reformját a közgyűlés elvben helyesli ugyan, bár jobb megoldásnak találta volna a négyévi elméleti képzés után a még kétévi gyakorlati képzést, azonban pénzügyi szempontból egyházunkra nézve aggályosnak tartja a reformot s amennyiben azt a mi tanitóképzőintézetünknél is keresztül kellene vinnünk, felkéri a kultuszminisztériumot, hogy ezt anyagi támogatás nyújtásával tegye lehetővé. Ugyancsak a tanügyi bizottság javaslatára a közgyűlés felterjesztést intéz a kormányhoz, hogy az iparos tanonciskolákban a vallástan rendes tan- tárgygyá tétessék. Az egyet, nyugdijint. bizottság jelentését Katzián János főesperes terjesztette elő, aki a Gyürkyvel való összeköttetés megszakadása óta mint ideiglenes nyugdijint. ügyvivő vezeti nyugdíjintézetünk ügyeit. A jelentésből örömmel hallottuk, hogy az intézet vagyonában, amely 5,044.864 koronát tesz ki, sem a megszállás, sem a kommunizmus semminemű kárt nem tett. A kommunizmus alatt a nyugdijint. vagyona ugyan elkoboz- tatott, azonban annak bukása után épségben visszakerült. A nyugdíjazottak közül 206 Csonka- magyarországon, 145 a megszállott területeken él. A cseh-szlovák területen lévő nyugdíjasok illetményei a cseh kormány vallásügyi referensének utalványára, s Gyürky Pál ottani ügyvivő által láttamozott nyugtákra a cseh adóhivatalok által rendszeresen folyósittatnak. Hogy a jugoszláv és román megszállás alatt élő nyugdíjasaink illetmé-
