Evangélikus Népiskola, 1944

1944 / 3. szám - Sátory Vilmos: Tanító és tanuló az átöröklés megvilágításában

korlátokat mennél inkább tágítani! Ne higyjük, hogy itt arról van szó, hogy csupán több lélektani ismeretet szerezzünk és azok segé­lyével jobban ismerjük meg tanítványainkat; nem, — arról is szó. van. hogy önmagunkkal is tisztában legyünk, mert az objektív hatás mindig subjektiv lelki szűrőnkön megy keresztül, amíg ítélet lesz tanú1 ónk számára. Tudnom kell, hogy öröklött hajlamom általában hogyan színezi a képeket és az objektiv ítélet érdekében bizonyos lelki retusáöást kell végeznem a lelki képen, hogy jobban megkö­zelíts^ a valóságot. Bizonyos tanulói cselekedetet egyik neveiő pesszi- misztikusan fogja fel és elítéli jóindulat nélkül, — a másik peda­gógus nevet rajta s ártatlan csínynek látja — optimizmusánál fogva. Ez már mavávan két szélső lehetőséget jelent a tanuló meg­ítélésére, pedig e két határ között még sok fokozati lehetőség rejtő­zik! S hol van még a másik conponens! a tanuló! A tanuló is bizo­nyos lelki típushoz tartozik és ez a hovatartozása adja cselekede­tének motiválását. Nem mindegy, hogy vidám, túláradó jókedvből cselekszik valamit egy piknikus típushoz tartozó tanuló, avagy irigységből, féltékenységből teszi ugyanezt egy schisophren típusú egyén. M;előtt tovább mennék utalnom kell a lap múltévi 50. lapján levő fejtegetésemre, amelyben egy típus-táblázatot közöltem G. Pfahler felállítása szerint. A táblázatból 12 féle öröklött alkat adódik. Ha már most a tanítót vizsgáljuk, mind a 12 féle típust végig kellene vennünk. Minthogy azonban mindig a tanító és tanít­vány kölcsönhatása jön számításba, a tanulónál viszont ismét 12 típus lehetséges, ez tehát 12 X 12, az az 144 féle esetet eredmé­nyezne Ezeket mind végigtekinteni lehetetlen, de felesleges is volna. A legfontosabb alkatokat focijuk bemutatni, ezek példájára a vizsgálódó pedagógus meg fcgja alkotni a többiek képét is, ha ta­lálkozik velük. A tág, fluktuáló figyelsm, a könnyen folyó lelkitartalom álta­lában sok előnyt jelent a tanítóra nézve, mert nyitottságot jelent a világ számára. Ez a tanító a tanítványok lelkét is jobban előkészíti, kinyitia a befogadásra. — A szűk figyelmű, erős lelki tartalommal rendelkező tanító viszont jobban belemélyed a tárgyba, jobban megragadja azt, nem kalandozik el tőle. Kiinduló pontja a dolog lényege, függetlenebb a tanulók megnyilatkozásától. Lényéből fo­lyik, hogy bármennyire szeresse is hivatását és szeresse a gyerme­ket, mindig nagyobb űr marad közte és a tanulók között, mint az előbbi típusú tanítónál. A szűk figyelmű, erős lelki tartalmú (I. tip.j szigorúan a tárgynál marad, ha pl. egyetemi tanár, nem törődik hallgatóival, velük kapcsolata előadása folyamán úgyszólván nin­csen. A tág figyelmű, fluktuáló típus (II. tip.) sokszor elkalandozik, állandó kapcsolatban van hallgatóságával, annak viselkedése erő­sen befolyásolja, az anyagot sokszor annyira plausibilisen akarja átadni, hogy egészen átéli, szinte újra felfedezi előadás közben. — Mindkét jellegben van előny is, hátrány is egyaránt. Az első típus főtörekvése, hogv az anyag sértetlen maradjon, — a II. tip. főtörekvése, hogv az anyagot a tanítványok elsaiátít- sák. Az elsőnek ritkábban vannak ú. n. .,sikerült órák” feletti ér-

Next

/
Thumbnails
Contents