Evangélikus Népiskola, 1944

1944 / 3. szám - Sátory Vilmos: Tanító és tanuló az átöröklés megvilágításában

korlátokat mennél inkább tágítani! Ne higyjük, hogy itt arról van szó, hogy csupán több lélektani ismeretet szerezzünk és azok segélyével jobban ismerjük meg tanítványainkat; nem, — arról is szó. van. hogy önmagunkkal is tisztában legyünk, mert az objektív hatás mindig subjektiv lelki szűrőnkön megy keresztül, amíg ítélet lesz tanú1 ónk számára. Tudnom kell, hogy öröklött hajlamom általában hogyan színezi a képeket és az objektiv ítélet érdekében bizonyos lelki retusáöást kell végeznem a lelki képen, hogy jobban megközelíts^ a valóságot. Bizonyos tanulói cselekedetet egyik neveiő pesszi- misztikusan fogja fel és elítéli jóindulat nélkül, — a másik pedagógus nevet rajta s ártatlan csínynek látja — optimizmusánál fogva. Ez már mavávan két szélső lehetőséget jelent a tanuló megítélésére, pedig e két határ között még sok fokozati lehetőség rejtőzik! S hol van még a másik conponens! a tanuló! A tanuló is bizonyos lelki típushoz tartozik és ez a hovatartozása adja cselekedetének motiválását. Nem mindegy, hogy vidám, túláradó jókedvből cselekszik valamit egy piknikus típushoz tartozó tanuló, avagy irigységből, féltékenységből teszi ugyanezt egy schisophren típusú egyén.

M;előtt tovább mennék utalnom kell a lap múltévi 50. lapján levő fejtegetésemre, amelyben egy típus-táblázatot közöltem G. Pfahler felállítása szerint. A táblázatból 12 féle öröklött alkat adódik. Ha már most a tanítót vizsgáljuk, mind a 12 féle típust végig kellene vennünk. Minthogy azonban mindig a tanító és tanítvány kölcsönhatása jön számításba, a tanulónál viszont ismét 12 típus lehetséges, ez tehát 12 X 12, az az 144 féle esetet eredményezne Ezeket mind végigtekinteni lehetetlen, de felesleges is volna. A legfontosabb alkatokat focijuk bemutatni, ezek példájára a vizsgálódó pedagógus meg fcgja alkotni a többiek képét is, ha találkozik velük.

A tág, fluktuáló figyelsm, a könnyen folyó lelkitartalom általában sok előnyt jelent a tanítóra nézve, mert nyitottságot jelent a világ számára. Ez a tanító a tanítványok lelkét is jobban előkészíti, kinyitia a befogadásra. — A szűk figyelmű, erős lelki tartalommal rendelkező tanító viszont jobban belemélyed a tárgyba, jobban megragadja azt, nem kalandozik el tőle. Kiinduló pontja a dolog lényege, függetlenebb a tanulók megnyilatkozásától. Lényéből folyik, hogy bármennyire szeresse is hivatását és szeresse a gyermeket, mindig nagyobb űr marad közte és a tanulók között, mint az előbbi típusú tanítónál. A szűk figyelmű, erős lelki tartalmú (I. tip.j szigorúan a tárgynál marad, ha pl. egyetemi tanár, nem törődik hallgatóival, velük kapcsolata előadása folyamán úgyszólván nincsen. A tág figyelmű, fluktuáló típus (II. tip.) sokszor elkalandozik, állandó kapcsolatban van hallgatóságával, annak viselkedése erősen befolyásolja, az anyagot sokszor annyira plausibilisen akarja átadni, hogy egészen átéli, szinte újra felfedezi előadás közben.

— Mindkét jellegben van előny is, hátrány is egyaránt.

Az első típus főtörekvése, hogv az anyag sértetlen maradjon,

— a II. tip. főtörekvése, hogv az anyagot a tanítványok elsaiátít- sák. Az elsőnek ritkábban vannak ú. n. .,sikerült órák” feletti ér-