Evangélikus Népiskola, 1944
1944 / 2. szám - Tállyai István: Nagy tanférfiak nyomában
46 Nagy tanférfiak nyomában Irta: Tállyai István. E szerény cikkel csupán üdvözölni akarom azt a lapot, az Evangélikus Népiskolát, amely, mióta megismertem, a szívemhez nőtt, ötven éves iubileuma alkalmából. Őszinte régi kapocs, amely engem az Evangélikus Népiskolához fűz, lelkem rég összeforrt e lappal, amelynek — és ezt örömmel állapítom meg — nagyon régi, mondhatom a legrégibb munkatársai közé tartozom. Harmincöt évvel ezelőtt — 1909-ben — jelent meg első dolgozatom e lap hasábjain. Az ismeretség pedig még régibb, mert 1902 óta vagyok olvasója. Ebben az évben láttam az első példányt e külső alakjában is kedves folyóiratnak, amely már akkor is országos jelentőségűnek volt mondható s magas nívóia. tartalmas cikkei révén ma is jelentős helyet foglal el pedagógiai folyóirataink között. És ezt nem azért mondom, mert magam is szerénv munkatársa vagyok, de ismétlem mások szavait, akiknek a folyóirat egy-egy számát alkalomadtán elküldhettem. Az első száma a lapnak, amely figyelmemet felkeltette. az volt, amelyben mesteremnek, Ebenspanger Jánosnak, a felsőlövői ev. tanítóképzőintézet főnökének, a tanintézetek c. igazgatójának egy tanulmánya jelent meg a vallásoktatásról. Közvetlen tanúja voltam, hogy e kitűnő didaktikai cikk, hogyan született meg. Megszületett a közvetlen tapasztalatból. Velünk, tanítóképzőintézeti növendékekkel átvette ugyanakkor a vallástanítás módszerét, a gyakorlóiskolai tanulókkal e módszer alapján szemléltetőkéooel utasítása nvomán kellett a bibliatörténeteket tanítanunk s ezekből az általa ekkor közölt gondolatokból született meg e két számban megielent. kitűnő cikk. Örült a lelkem, midőn nyomtatva láttam e kétségkívül legnagyobb did akták egvikének e tanulmányát Azóta megszerettem az Evangélikus Népiskolát s ma is mindig örülök, midőn egv-egv szám megérkezik. Mindig volt benne valami, amit érdekesnek találtam, ami figyelmemet lekötötte, ami változatossá és nem unalmassá tette a lapot. S most, amikor kedvelt lapunk jubilál, illő, hogv megemlékezzünk azokról, akik a lap e nívóját megteremtették. S midőn ezt teszem, méltó, hogy megemlékezzem, elsősorban az említett Ebensoanger Jánosról és az én kedves Felső- lövőmről. Ebenspanger és Lövő kapcsolata az Evangélikus Népiskolával nem közvetlen, magam azonban az evang. tanügy iránti szere- tetemet Felsőlövőn szívtam magamba s ezt a kapcsolatot állami szolgálatban is megtartottam. Kehr szelleme lengett a lövői intézet felett és mondhatom, sok kiváló Pedagógussal hozott engem össze a sors, de Ebensoangernél kiválóbb didaktát nem ismertem. A régi evang. tanügvi emberek közt. akik állami szolgálatban is megtartották a kapcsolatot az evang. tanüggvel, volt egv másik kiváló mesterem: Bever János, aki tanára volt az ev. gimnáziumnak, maid az áll. polgári iskolának Kőszegen. Állandóan borotvált arca. magas alakja fekete szalonnihában. bosszú ha.i fürtjei vei most is áll előttem. Emlékét Schneller örökítette meg a Teológiai Szaklapban (1906). Sok nyelvet beszélő, nagy képzettségű tanár a régi papi jellegű tanár a régi papi jellegű professzorok fajtájából. Egy Schiller-1
