Evangélikus Népiskola, 1944
1944 / 10. szám - A jelenkori német lélektan főirányai
209 Itt találkozik a múlt és jelen. Ez a mi otthonunk. Nagyszüleinké, szüléinké, a miénk is. Ezt helyezzük el a szívekbe. Gondozzuk a jótevők, hősök, tanítók sírját, ültessünk virágot, bokrot, fát! A gyermekeket is erre buzdítjuk, többször kisétálunk. Idővel a temető szépül, a nép lelkülete megváltozik, a holtak kegyelete kitermeli az élők megbecsülését, a felebaráti szeretetet. Igv tettem én 25 éven át Levél községben s az ottani temető ma is a község legszebb kertje, parkja. Csak türelem és kitartás kell! Ezekben vázoltam néhány jótanácsot az életbe induló tanítónak. Kiki bővítheti vagy kurtíthatja egyénisége és helyi adottsága szerint. Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. Ezért pedig dolgozni, verejtékezni, küzdeni kell önzetlen, tiszta fegyverekkel. Akkor évek, évtizedek múlva lelki megnyugvással gondolhatunk arra, hogy magvetésünk nem volt hiábavaló, termés érik mindenfelé. Azért, kedves fiatal kartársam, ha életed hajóját elindítod, és útra kelsz az élet tengerén, legyen vezércsillagod a hit. iránytűd a becsület és hajtókereked a szorgalom. Akkor szembenézhetsz minden viharral, a sötét felhők lassan elvonulnak, az ég ismét kiderül, a hullámok lecsendesednek és te biztos révbe érsz. A jelenkori német lélektan főirányai Irta: dr. Garai József. Ezen értekezés feladata, hogy a közelmúlt és a jelen német lélektani mozgalmait ismertesse mindenütt megjegyzéseinkkel kísérve. A jelenkori német lélektant tekintve, annak alapjai elég mesz- szire nyúlnak vissza. Ma hangzatos psychológiai jelszavak hangzanak el itt is, ott is és sokszor ezek mögött egy már régebben fel- színrevetett irányzat húzódik meg. Sokszor maguk a psychológu- sok is az irányzatok nagy száma és gyakran homályossága miatt úgy nyilatkoznak bizonyos mozgalmakról, hogy a kifejezés zavarossága vagy semmitmondása miatt megérteni a mozgalmat úgy sem lehet, tehát fölösleges dolog vele foglalkozni. Az előbbi tényre egy-két példát könnyű említeni. Ma sokszor hallani ezt a kifejezést pl. kultúrlélektan vagy általánosabban szellemtudományi lélektan. Ennek eredete Hegel-nek köszönhető. Az antropológiai lélektan pedig Herd.er-nek köszönheti eredetét, a charakterológia is megtalálja előfutárát egy kevésbbé ismert filozófusban Moritz-ban. A mai lélektan kiindulópontja tulajdonképpen az a kérdés volt, hogy egységes-e a lelki élet vagy pedig részekből áll? Voltak, akik e részeket megtalálni vélték és így beszéltek a lélekről, amely bizonyos részekből áll, nevezzük azokat bárhogy is, e részek azonban egymás mellett vannak (értelem, érzelem, akarat), mint az anyagi világ atomjai és mulekulái. Más felfogás megengedi ugyan, hogy a lelki élet részekre szedhető, azonban a részeiből nem konstruálható. Ezen problémacsoport is megtalálja eredetét Kantnál, aki már dolgozott az egységprincipiumon, a lelki élet egységének alapelvén.
