Evangélikus Népiskola, 1944
1944 / 9. szám - Egyesületi élet - hivatalos rész - Cipruslomb Hajas Kálmán tanító sírjára (1852-1944)
198 ismeretét. A művésznek minden vágya a tartalmat a formával megszüntetni, teljesen kifejezni, a virtuóznak a forma önmagáért cél. A forma nem ad értéket a tartalomnak, melyet kifejez, hanem<*csak manifesztálja; éppen elég ahhoz, hogy biztosítottnak tudjuk a művészet autonómiáját. Az esztétikum tehát a forma által nyert érték- mozzanat, nem áll fölötte az érték többi fajainak, tehát az igaznak s á jónak, hanem koordinált ezekkel, hiszen mind a három ugyanazon egy értéknek: a lógósnak, a szellemiségnek értékmozzanata, vagyis megvalósulási módja. Azért nem pótolhatja az esztétikai szemlélés a többit: a logikai és etikai felfogási módot, tehát az igaz és jó autonóm világát. A vallás adja a legnemesebb tartalmat vagy témát a művészetnek, mert ő adja neki a legmagasabbrendű élményt. Az esztétika titka tehát, hogy a tartalom a formában teljesen valósuljon meg; egy gondolat, érzés, cselekmény, jelentés úgy legyen ábrázolva, hogy egészen megnyilatkozzék, ahogy természete követeli. Minden előttünk van, ami lényeges benne. Az esztétikum a jelentés értékének formai mozzanata. Nehezen válunk meg Tankó Béla gondolatokban gazdag bölcseletétől. A jelen magyar bölcselők közt kétségkívül egyike a legmélyebb, legeredetibb' és legértékesebb gondolkodóinak. És a gondolatvilágával való foglalkozás nagy nyereséggel jár mindazok részére, akik elmélyednek tanulmányaiba, könyveibe. E sorok írója a mai hazai bölcselők közül leginkább ő hozzája vonzódik és szeretné, ha mások is — tanulmányozva Tankó Béla gondolatvilágát — hasonlóan éreznének. EGYESÜLETI ELET — HIVATALOS RÉSZ Cipruslomb Hajas Kálmán tanító sírjára (1852—1944.) — Mire a gabona megérik, ő is meg fog érni — mondotta egy hű tanítványa és ápolója, s igaza lett. A gabonaérés kezdetén elköltözött. Csendesen, zaj nélkül hagyta itt övéit, a kis falut, melyben utoljára meghúzódott, egykori tanítványait, s a magyar tanügyet, melyért egész életében munkálkodott. Akkor született, mikor Madách Imrét, Tompa Mihályt s későbbi apósát, a körmendi ev. papot fogságba hurcolták. Madách Kossuth egykori titkárát rejtegette, a körmendi pap Kossuthért imádkozott a szószékről. Kemenesalja szülte, a protestáns világ egyik gócpontja. Édesapja halálos ágyán is a becsületességet hirdette gyermekeinek, mert az tart legtovább. A simonyi elemi iskolából a kőszegi kis- gimnáziumba került s Bever János rektor úr nyugodtan megállapította, hogy derék német pap lesz belőle. A soproni líceum IV. osztályának elvégzése után azonban a vasszorgalmú ifjú a tanítóképzőbe törekedett, mert magyar tanító és kántor akart lenni. Már Bever Jánosnak ő volt a legjobb énekese, a zenét pedig mód felett szereti. Király József Pál, főleg pedig Kapi Gyula lett további irá-