Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 4. szám - Dr. Philipp Kálmán: A nyolcosztályos népiskola, amint egy középiskolai tanár látja.
79 A kapcsolat, amelynek a nyolcosztályos népiskola és a középes középfokú iskolák között fenn kell állania, a tantervben expressis verbis ki van mondva. A nyolcosztályos népiskola önmagában egy ■önálló, független egységet alkot, amelynek feladata, hivatása, céljai kitűnően vannak megállapítva. Mert kell-e, lehet-e megfelelőbb cél, mint a nyolcosztályos népiskoláé, amely a nép műveltségi nívójának, tudásának emelését szolgálja, amely nyolc éven át olyan milieut, olyan légkört teremt a nép fiai számára, amelynek jótékony hatása a nemzet életében elvitathatatlan. Egy 1940-ben kelt főigazgatói rendelet megteremtette a kapcsolatot a nyolcosztályos népiskola és a középfokú iskolák között, amely az előbbi öncélú- sága ellen szól ugyan, de pedagógiai és ma különösen hangsúlyozott nemzetvédelmi szempontból indokolható. Nem helyes u. i., hogy a tanuló, aki a nyolc osztályt kitűnően elvégezte, ne folytathassa tanulmányait, ha kedve és tehetsége van hozzá. Nemzetvédelmi szempontból fokozatosan kívánatos az ma, amikor a nép fiaink bevonásától a nemzet vezetőrétegének felfrissítését, izmosítását várjuk. A nyolcosztályos népiskola öncélúsága mellett szól ezzel szemben, hogy elsősorban a nép műveltségének emelését szolgálja, tudását, ismereteit fokozza, tudatosítsa. Célja a nép ambícióját, önbizalmát növelni, hogy ügyeinek vezetésére nyugodtan vállalkozhassék, hogy politikai, gazdasági, egészségügyi tekintetben megközelíthesse azt a kívánatos alapot, amely a község életének irányításában vezesse, támogassa. Azok a félmegoldások, mint amilyenek a múltban a középiskolában a reáliskolai latinérettségi, amely a reáliskola' deformálást elősegítette, anélkül, hogy a kitűzött célnak érdemes szolgálatokat tett volna, vagy a jelenben a líceum növendékei számára lehetővé tett gimnáziumi érettségi, amely újra csak arra jó, hogy az intézetet eredeti rendeltetésétől eltérítse, a nyolc- osztályos népiskola öncélúsága mellett érvelnek.1 Nem gyengíthetik azonban azokat a fontos érveket, amelyek a kapcsolat jogos voltát alátámasztják. A nép fiainak tett engedményeket magasabb szempontok igazolják, mint amilyen a nemzeti intelligencia erősítése, amely egyszersmind a nemzeti lét biztonságát szolgálja. Az átlépést azonban szigorúbb föltételekhez kötném. A négy felső osztályban legalább szinjíelest követelnék a tanulótól.2 Sőt a tanítótestület egyhangú határozatától tenném függővé, amely szerint a tanuló tanulmányait a középfokú iskolákban folytathatja. Ezt rávezetném a bizonyítványra. A középiskolai és a népiskolai reform, legújabb tanügyi reformjaink alapsajátossága, hogy gyakorlati törekvésüek, hogy kihangsúlyozzák a gyakorlati célt, hogy technikai berendezésükben gyakorlati alapra helyezkednek, hogy módszeres eljárásaikban gyakorlati célú, természetű eszközökkel bőven élnek. Sajnos, tárgyi összetételük nem segíti elő, hanem akadályozza őket munkájukban. És ezzel rávilágítottunk legérzékenyebben sebezhető pontjukra, hogy t. i. tárgyi nehézményeikkel, anyaghalmozásukkal bénítólag 1 A középiskola nem öncélú intézmény. Ezeket az eseteket az iskolanemek céljainak összezavarása, a belőle származó anomáliák káros hatása miatt említjük. 2 Még szigorúbb mértéket állítanánk fel, ha nem vennénk tekintetbe, hogy egyes tanulók később érnek meg, értelmi, munkaképességük később fejlődik.
