Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 4. szám - Dr. Philipp Kálmán: A nyolcosztályos népiskola, amint egy középiskolai tanár látja.
78 haza értékeit szaporítanánk, hanem minden iskola erkölcsi tőke mellett olyan anyagi bázisra tenne szert, amely, elsimíthatná a szegény gyermek és a szülő arcáról a redőket, mert az ócskavasból füzet, a csontból írószer, a selyemhernyó fonalából tankönyv születne. Ezzel minden iskola beleégetné tanítványai leikébe a hitet: hogy érdemes tanulni, mert a tudomány előbb-utóbb kenyeret jelent; kialakítaná a meggyőződést: hogy szükséges takarékoskodni és gyűjteni az értékeket, mert nyomában nem sejtett erők jönnek mozgásba; akaratot: hogy kell termelni, javakat teremteni ott, ahol eddig a gyomnövények élettere volt,. mert ezzel Isten képmására teremtetett ember életét váltjuk meg. Legyen sokezer magyar iskola hitvallása: Ébredés nélkül nincs munka, munka nélkül hiábavaló a küzdelem, küzdelem nélkül nincs győzelem! A nyolcosztályos népiskola, amint egy középiskolai tanár látja. Mint középiskolai tanár fogtam hozzá a nyolcosztályos népiskoláról szóló fejtegetéseimhez. Ez talán az első pillanatra meglepőnek tetszik. De érthetővé lesz, ha azt valljuk, hogy a pedagógust a tanügynek minden fázisa egyaránt érdekli. A nyolcosztályos népiskola Hóm an Bálint dr. kultuszminiszter utolsó nagyobb pedagógiai alkotása. Beleilleszkedik a miniszter tanügyi rendszerébe, amelynek legfőbb célja a nemzeti nevelés, a nemzetismeret révén megközelíteni, lehetőleg kiaknázni azokat a kincseket, amelyek a nemzet életének, jellemének, egész természetrajzának lényegét alkotván: egy izmos, cselekvő magyar kultúra rfiegteremtéséhez vezetnek. A középiskolai reform után következett a népiskolai reform. Ezek egy célképben igyekeznek elhelyezkedni. Egy alapelvtől vezéreltetve, a nemzet ősereinek hatósugáraitól átjárva, a nemzeti kultúra izmosítását szolgálják. Mi ezúttal a népiskolai reformmal foglalkozunk. És amikor közöljük felőle nézeteinket, a középiskolai reform két szempontból is érdekel, éré ekelhet bennünket. Először ama kapcsolatnál fogva, amelynek egy tanrendszeren belül foglalt iskolanemek között fenn kell állma. Másodszor ama uralkodó elveknél fogva, amelyek szabályoznák a reformok életnyilvánulásait, amelyeken belül azok érvényre útnak, helyesebben jól vagy rosszul érvényesülnek. A két szempont a nyolcosztályos népiskoláról elmondandó nézteink- nél szükség szentit felfog bukkanni, érezhető lesz. Hozzájárul célkitűzésünk közp ebbi meghatározásához, amely körülbelül így fog hangzani: a n ^osztályos népiskolát állítsuk be az egységes tanrendszerünk és színképébe és nézzük, miként és mennyire felel meg feladatár k. milyenek a kvalitásai, melyek a hiányai, milyen helyesbítéseim - javításoknak volna helye a reformoknál általában mindenkoi békövetkező revíziónál?
