Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 3. szám - Átöröklés és nevelhetőség. Sátory Vilmos
Eszerint 12 kategória keletkezik, mindegyiket egy-egy betűvel jelzik. Valamely egyén hovatartozását igen szellemes kísérletekkel (reakciókkal) állapítják meg, majd elégséges, ha az alapalkatát a megfelelő betűvel jelzik. A jellegzetességek oly alapvető természetűek, hogy a lelki tulajdonságok egész sora függ össze mindegyik kategóriával. Az alapalkat-meghatározás — mint említettem — szellemes kísérletekkel történik; ezekre kitérni — meghaladná mostani célom kereteit, de vissza fogok rájuk térni. 2. Átöröklési szabály. Átörököltek továbbá olyan reakció- formák és jellemtulajdonságok, amelyek csak kifejezései, folyományai bizonyos alapfunkcióknak, avagy több alap jellemvonás kölcsönhatásából keletkeznek, de nem a környezet, nem a külvilág függvényei. Mindazok a reakcióformák, melyek e szabály alá tartoznak, successive — egymásután —- keletkeznek. A jellemvonások csak annyiban függnek a külvilág helyzeteitől, hogy erősebben, vagy gyengébben jelentkeznek, de keletkezésükben nem. Minthogy az ember és a külvilág különbözése által keletkeznek, de egyébként a külvilágtól függetlenek, keletkezésük szükségszerű. így is foglalják őket össze: a szükségszerűleg jelentkező jellemvonások. A második szabály bevonásával már nagyon sok, általánosan ismert és használt jellemmeghatározó fogalom válik megalapozottá. De felmerül az erkölcsi felelősség kérdése is. Ha ugyanis e jellemvonások nagyrésze szükségszerű és öröklött, felelhet-e etikailag' önmagáért és cselekedeteiért az ember? És milyen felelősséget visel a nevelője? A felelet: Semmiféle alapalkat sem vonja maga után szükség- szefűleg csak a jó, vagy csak az erkölcsileg elítélendő tulajdonságokat. Az igyekvés, törekvés alapiránya alakulhat felületességgé, a tevékenykedés zsarnoksággá, a zárkózottság önbírálattá, az érzéketlenség durvasággá. A ,,lehet“ és a „kell“ lényegén fordul meg a különbség. A külső körülmények azonban elősegíthetik, megakadályozhatják, sőt bele is kényszeríthetik a? egyént valamelyikbe. Itt nyílik tehát tér a nevelésre, viszont az egyéni morális felelősség is ennélfogva jogos. Az ethikai lehetőségek, amelyek az öröklött sorsban megadattak, nem határtalanok. Egyik* ember sem lehet pusztán az akarata által eredményesen ethikailag azzá, mint szomszéd embertársa, aki más alapalkattal, más törvény szerint él. A nevelés és a lelki gondozás kétségbeeshetne, ha olyan tulajdonságokat akarnának követelni az emberektől, amik lényüktől távolesnek. Ezeknek számolniok kell az adottságok relatívizmusával. Uniformizálás lelki téren lehetetlen. Az emberek a maguk lehetőségei között lehetnek jók, vagy nem jók, de az alapalkatuk hozzátartozik az igazsághoz, ennek ismerete nélkül nem ítélhetünk cselekedeteik felett! 3. Átöröklési szabály. Átöröklött továbbá minden olyan reakcióforma, melynek keletkezési lehetősége egyformán gyökerezik az alapalkatban és a környezetben. Lehetséges a kifejlődésük, ha az alapalkatban megvannak az előfeltételek, ebben az esetben kényszerítőén kifejlődnek a külvilági megfelelő hatásra. Lehetetlen a kifejlődés, ha az alapalkatban nincsen alapjuk. Ez azt jelenti,
