Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 10. szám - Miért értéktelenek a Halleluja és Hozsánna énekek?
238 KÁNTORI ROVAT* Miért értéktelenek a Halleluja és Hozsánna énekek?** Az evangélikus egyházi zenének jelentőségét Luther felismerte, ő szabta meg helyét az istentiszteleten. Kijelentései, mely a muzsika nevelői értékéről szólnak, bizonyítják azt, hogy számára nagy jelentősége volt a muzsikának. A muzsikának csak egy feladata van, Isten igéjét zene és ének által beleénekelni a lelkekbe. Luther, mint szöveg és dallamköltő a koráljaink külső és belső tartalmát Is megszabta, ha istentiszteletünk gerincét, a koráit említjük, csak Lutherre kell hivatkoznunk. A lutheri örökséget zeneszerzőink nagv száma építette bele a művészi egyházi zenébe, Praetorius, Schütz és Bach J. S. jelentik a kiemelkedő pontokat. Bach a koráit teszi meg kantátáinak és passióinak központjává. Azt mondhatjuk, hogy a 16—17. században az evangélikus egyházi zene teljesen kifejlődött, erre a korra, mint egyházzenei hagyományokra tudunk hivatkozni. A Bach utáni korban megindult a hangversenyélet, amely az egyházi zenét átviszi a templomból a hangversenytermekbe, amiáltal elterjedését segíti elő, de ugvanakkor istentiszteleti jellegétől fosztja meg. A zeneszerzésben új iránv lett általánossá, amíg Bach és elődjei magáért a muzsikáért muzsikáltak, addig ez a kor egyéni meglátásoknak, érzéseknek és gondolatoknak ad helvet a muzsikálásban, ez a romantikus-muzsika. A muzsika más művészetek területére lép át, zenével festeni akar, költeményeket akar zenével kifejezni, ez a programmuzsika. Az egyházi zenére is hatással volt a romantikus programmuzsika, a hangversenytermek hatására belé- rajzolódik a külső világ képe és a muzsika elsekélyesedik. A lutheri és bachi bagyománvokat lassankint feladja. A kor legnagvobb zeneszerzőié Mendelssohn, akinek művei igen értékesek, de kantátái és oratóriumai messze vannak Bach hasonló műveinek mély vallásosságától. Egy pillanatra sem állítom, hogy Mendelssohn kisebb értékű zeneszerző volt. mint elődei, de már távol álltak tőle az evangélikus egyházi zene hagyományai, messzebbre szakadt el attól a kortól, melynél minden a templomért és a templomban történt Űgv ahogv a korái komponálása lezárul a 16. században, Bach sem tudott már koráit komponálni, mert a barokk-kor terjengőssége nem tudott már belehelyezkedni a reformációi kor egyszerűségébe. Ép úgy Men* E rovat kéziratai Peskó Zoltán tanár címére küldendők. (Budapest, VII., Rcttenbiller-utca 10.). ** Több délvidéki kántorunk panaszos levéllel fordult Zalánfy Aladár 7eneműv. főisk. tanárhoz, hogy több templomi evangélizációs összejövetelen a Halleluja énekeket éneklik. Zalánfy memorandumban kérte az egyetemes énekügyi bizottságot, hogy rendelettel tiltsa el oly dallamok propagálását, melyet a bizottság nem approbált. — A memorandumot Linder L. a Békéscsabai Evangélikusok Lapjában (1943. szept.) ismertette. — Az Evangélikus Életben (szept. 18.) ..Halleluja énekek” címen Solymár Pál tiltakozik Zalánfy memorandum» ellen. — Az Evangélikus Életben (szent. 25.) is közölt fenti cikkben Peskó Zoltán válaszol a felmerült kérdésre. Kántorainknak a fenti kérdést, mint naponkint előfordulót ismerniök kell. -— A dallami kisbiz. énekeskönyvet szerkeszt, mely pótolná a Halleluja és Hozsánna énekeit.
