Evangélikus Népiskola, 1942
1942 / 4. szám - Műhelyünkből - Gondolatok a VII-VIII. o. munkájának elmélyítéséhez
88 latosok” a Napközi Otthonban (csecsemő- és kisgyermekgondozás), gyárbaj áró vagy egyéb helyen dolgozó édesanyák (osztályom tanulóinak szülei) háztartásban való segítkezésből csaknem 200 P-t keresett az 54 kis munkáskéz. Az előbb említett apró-cseprő kiadásainkhoz viszonyítva ez telhetetlenségnek látszik. Csakhogy vegyük ide a földrajz „igényeit”: Minél többet szemléltessünk! Igen ám, de vékonyka a gyermeki (szülői) pénztárca, az útiköltség meg drága! Hogy lehetne ezeket közös nevezőre hozni? A tavalyi felejthetetlen tanulmányút (Debrecen, Huszt, Taracköz, Aknaszlatina) után az idén a Királyhágó kapuja integetett feléjük, hogy kitárja a tündéri táj fenséges panorámáját. Rév, Kolozsvár, Désakna, Maroshévíz, Gyergyószentmiklós, Gyilkostó, Békás-szoros, Tusnád, Szent Anna-tó, Büdös-barlang, Sepsiszentgyörgy, Kovászna volt személyenkénti 14 P 40 f-es útiköltség nem is olyan elérhetetlen magasságában. Anyuka — az éjt nappallá tevő Anyukák — pénztárcája 10 P-nél már kimerül. Hát 4 P 40 f-ért maradnánk itthon? — mozgatom meg az önérzetet, a magyar virtust. Dehogy! Gyerünk! Micsoda hajtóerő ez tanítónak és tanítványnak 220 P-s segély előteremtéséhez! A Ma megértéséhez, a „Becsüld a munkát!” korának helyes élnitudásához éppen a VII— VIII. osztálynak kell hathatósan hozzájárulnia! Telik erre a gyakorlatias nevelésre abból a négy term, rajz, gazdt. házt. és két kézimunkaórából. (A két utóbbin még a Hangya Háziipari Sz.-be is be tudtunk kapcsolódni, készítvén a magyaros hímzésű blúzokat, szintén az erdélyi tanulmányút költségeinek fedezésére.) Mert hát élt talán egy Pestalozzi, egy Apáczai Cseri János, egy Montessori, akinek a példáit csak le kell másolni; — már amennyire ez célravezető s az igazi tanítói lélek megtűri a másolást. Beszámoló az ifj. könyvekben, újságban, folyóiratokban olvasottakról. Közös megbeszélés tárgya: tartalom és szerkezet; hol vétett valamelyik a magyar nyelv tisztasága ellen? (idegen szavak, helytelen mondatfűzés, stb.). — Szabatosság, magyarosság beszédünkben (pl. éppen most, ezekben a beszámolásokban, bírálásokban.) — A készített rajzok kifejezőkészsége. — A szebb, megkapóbb gondolatok, szép kifejezések gyűjtése! Tárgyi tudásunk gyarapodásának, érdeklődésük fokozódásának ellenőrzése. * Ezzel kapcsolatban volna egy indítványom. Kössünk csokrot ebből a sok nyiladozó virágból. Hogy-hogy? ... A középiskolák önképzőkörét — erényeivel és hibáival — minden nevelő-tanító ismeri. Nem lesz ez egyszerű utánzás, hanem valami különb lesz. Iskolám igazgatója — roppant találóan — a „Szebb jövőt!”-kör elnevezést ajánlotta rá. S valóban az is. A „Szebb jövőt!” — VII—VIII. osztályos családnak önképzőköre mi is lehetne más, találóbb nevű? A gyermekek is nagy tapssal fogadták ezt a névajánlást. Helyet kapott itt minden, amivel kiérdemelte nevét, amivel a szebb magyar jövőt építeni lehet. Négyes gerince lett: vallás, nyelv, dal, gazdaság. (Ez utóbbi — természeti, gazdasági, háztartási, egészségi, földrajzi, történelmi vonatkozások.) Az első három a lélek, a negyedik a test.
