Evangélikus Népiskola, 1942
1942 / 4. szám - Nagy Matild: Környezettanulmány
86 mekek körében felvidul. Minden gondolata az övéké; ebből a jó példaadásból következnek a jó gyermekek. Az anya beteges; sokat, talán túlsókat panaszkodik, amit az állandó nyomor fakaszt ajkán. Leánygyermek nincs a háznál (azaz van, csak még kicsi), ezért az anyai munkáskéz hiánya meglátszik a ház környékén, sőt a lakószobában is. P. Ferenc, VII. o. t. Lakik: ...........\...................-u. 100. Z árkózott, szótlan gyermek. Jó magaviseletű, ami főként azért szerencse, mert nehezen hajlítható. Mivel hajlításra egész éven át alig szorult, ezt a „hibáját” csak látogatáskor tudtam meg. Még jó, hogy ha már nehezen hajlik, a jótól való eltávolodásban is ilyen hajthatatlan. Csak így nem hiba ez nála, ami másnál hibának számítana. Hogy mégis „félreismertem” őt, annak a most megismert otthon az oka. Pl. A nagyobbik gyermek vágyálma volt, hogy lakatos, vagy valami más ilyen, vassal, gépekkel bánó foglalkozási ágban helyezkedhessék el. Csaknem egyéves küzdelmet folytatott ezért a szülőkkel, míg végül most lakatosinas lehetett. A szülői meggondolás ugyanis ez volt: „sok cipőt szaggatsz, hát mi is lennél egyéb, mint suszter”. Ilyen „jelentéktelen” okokból makacs ez a VII. osztályos fiú is. Ez az apa foglalkozását szeretné folytatni mindenképen (ács), de ezt is cipésznek hajtják. Már előre rémítik, hogyan fog leesni valamely háztetőről — noha az apa és még sok ács nem esett le — s hogy „lesz kapsz’, ha nem válik be ebben a mesterségben. Ilyen bánásmód még kisebb gyermeket is dacossá tehet, nem még egy 13—14 évest. S ő mégsem ilyen, tehát mégsem ismertem félre őt. Mindez oly váratlanul zuhant rám, hogy — a hangulat sem volt megfelelő — nem hozakodhattam elő hatásos balzsammal. Ezt egy újabb látogatásra halasztottam. — A házban és ház körül: rend, tisztaság. Az anya a ház körül tesz-vesz; az apa munkából tért haza éppen. A gyermek szülői engedéllyel játszani indul. Zs. Antal, VII. o. t. Lakik: .................................-u. 109. E leven, huncut gyermek, de komoly dolgokra is használható. Olyan igazi gyerektípus. Mióta anyja meghalt, olyan kettősforma életet él. Az iskolában éli a gondtalan gyermek életét: hancúrozik, néha egy-két „rosszfát” is téve a tűzre, e mellett a tanulásnak is — ahogy, úgy — eleget tesz. Otthon pedig éli a tehercipelő felnőttek életét, azaz, hogy még csak a felnőttek segítőjének életét. De náluk ez is komoly teher. Apja nemcsak a mindennapi kenyér előteremtésével tesz eleget szülői kötelességének, hanem elhúnyt felesége helyét is ő tölti be. Ez aztán érthetővé teszi, hogy a háromszemélyes család ellátása mi mindent felszínre vet. (A nagyobb fiú tanonc.) Mennyi segítési alkalom egy ilyen „szaladj ide, szaladj oda” korú gyermeknek. Mivel ezt a feladatát derekasan elvégzi, ezért annyi „becsülete” van az osztály előtt, mint bármely jobb tanuló és jobb magaviseletű gyermeknek. — Az apával a gyermek pályaválasztásáról is beszéltünk. Gyermekei sorsát az anya helyett is felelősséggel szívén viselő édesapa, akinek védőszárnya alatt a pedagógus is jó helyen tudja a gyermeket.
