Evangélikus Népiskola, 1942
1942 / 4. szám - Halmai Olivér: A népiskolai tanterv célkitűzéseinek vizsgálata
okosan helytállani tudó, a teremtés koronájának egy-egy gyöngyszemeként, Alkotójához. Rövidebben taglalom majd az egyes tárgyak céljait! A magyar nyelvvel kapcsolatosan kiemelendő: . . Fejlett magyar nyelvi kifejező képesség”. Ismerek tanítót, ki örült, ha tájszólásszerűen írt némely tanítványa akkor, ha fogalmazott. Ezt a fogalmazványt nem is javította ki a fejlett magyar nyelvnek megfelelően. Mi lett az eredmény? Visszaesés a pórias, hibás beszédbe és írásba. Persze, hogy a helyesírás nem javulhat, illetve alakulhat ki megfelelően az ilyen iskolában. A magyar nyelv helyes tanításához nem is annyira a nagy olvasottság szükséges, mint inkább a nyelv, a magyar anya- és államnyelv szeretete. Próbáljuk tehát tanítványainkat oly irányba terelni, hogy szeressék, de nagyon szeressék és ezzel együtt juttassák is érvényre szóban és írásban, szájjal és tollal a fejlett, értékes magyar nyelvet. Aki a sorok közt olvasni tud, az tudja, hogy ezzel megpendítettem azt is, hogy elsőrendű kötelességünk a beszédbeli és fogalmazási készség mellett a szép és helyes olvasás, valamint írás elsajátíttatása minden gyermekkel. Tudnillik az ezután sorra kerülő számolás és mérés céljai — gyakorlatból tudom odaadó és körültekintő munkám után —, nem valósíthatók meg annyira, mint az anyanyelvvel kapcsolatos követelmények. Igen, az édesanya nem számolni tanítja a gyermekét, hanem beszélni. Azaz I. tárgyunk a legjobban megalapozottként áll az iskolai munkálkodás középpontjában tengelyként. Örüljünk annak, hogy az Isten által adományozott akár ösztönszerű, akár tudatos megértéssel megáldott magyar anyák e téren igazán megteszik a magukét. Tegyük meg mi is azt, amit a magyar tanító magyar reménységgel teli szíve diktál! A tanterv megalkotói tekintettel voltak a különböző tehetségű tanulókra akkor, amikor ilyen szavakat sorolnak fel a számolás és mérés célkitűzésénél: jártasság (gyenge tanuló tegyen erre szert), biztosság (ez a feladatunk a legalább átlag közepes-felfogású tanulóval szemben), ügyesség (a célkitűzőt az előző két kategóriánál jobb értelmi képességgel rendelkező gyermekre gondolhattak főleg), s önállóság (ez mind a három kategóriára vonatkozik, főképen az utoljára említettekre s azonkívül a különösen tehetséges tanítványainkra). Magukban rejtik az imént említett szavak azt is, hogy egy-egy óra felépítése előtt újra és újra át kell gondolnia minden tanítónak azt, hogy e tárgy kultiválása tekintetében az említett négyes csoporttal áll szemben, tehát a feladványsorozatokban mindegyik csoport minden tagját szóhoz kell juttatnia. Hogy miként valósítható ez meg, arról esetleg máskor értekezzünk! A gazdasági javak megbecsülése, észszerű felhasználása és értékesítése terén igen sok a teendőnk. Mondjuk meg őszintén: bizonyos fokú ügyetlenséggel állunk itt szemben. Dánia kis állam s horribilis bevételekkel dicsekedhetik a mezőgazdasági termények értékesítése terén. Ezért élhet a dán úri életet is. A múltban elkövetett mulasztások azonban pótolhatók. Hogyan? Gondoljunk a szövetkezetek megalakításának megpendítésére. Lesz sok-sok olyan tanulónk, ki gondolatainkhoz hozzáadja a magáéit s tettre váltja majd azokat 79
