Evangélikus Népiskola, 1942
1942 / 8. szám - Bácskay Gyula: Tessedik Sámuel
170 Tessedik Sámuel Születésének 200-ik évfordulójára írta: Bácskay Gyula m. kir. gazdasági tanár. Tessedik Sámuel, hazánk hírneves mezőgazdasági apostola, ev. egyházunk nagy papja születésének 200 -éves fordulóját ünnepelte meg ebben az esztendőben nemcsak egyházközségeink és iskoláink, de felekezeti különbség nélkül úgyszólván az egész magyar társadalom. Az egész országban megtartott jubileumi ünnepélyek közül kiemelkedik a Szarvas városában (Tessedik működési helyén) megtartott jubileumi ünnepség, melyet az ottani állami Középfokú Gazdasági Tanintézet rendezett. Ez áldásos tevékenységet kifejtő és a szebb magyar jövőt szolgáló jóhírű iskola megalapítójáról, Tessedik Sámuelről van elnevezve. Ez alkalommal helyezték el azt az alapkövet, amely fölött megalkotandó szobra fogja hirdetni az utókornak örök emlékét. Erre a szoborra nem is oly régen országos gyűjtés indult meg, melyet a „Tessedik Sámuel Országos Szoborbizottság” irányít. Rövid idő alatt, olyan tekintélyes összeg gyűlt egybe, hogy a szép terv kivitelezésre került. így rója le háláját és tiszteletét a nemzet a nagy férfiú iránt, mi pedig evangélikusok, különösképpen büszkék lehetünk erre. Az a nemzet, amely így meg tudja becsülni nagyjait, méltónak bizonyult arra a nagy ajándékra, hogy Isten kegyelméből magáénak mondhatta Tessediket, akit minden művelt nyugati ország büszkén vallana fiának. Nézzük az életét és munkásságát. E cikk, — amely egy virágszál akar lenni csupán a halhatatlan emlékű Tessedik szarvasi szobrának talapzatán, — szűk keretei nem engedik meg, hogy részletekbe menően tárgyalhassam >e lángelme mozgalmas életét és széleskörű munkásságát. Mindazonáltal igyekeznék rövidre fogva áttekintő képet nyújtani küzdelmes életéről s a nehéz, de igen nagyjelentőségű munkaeredményekről, amiket sikerült megvalósítania, bár sok keserűséget és megaláztatást kellett elszenvednie! 1742-ben született, 1767-ben, 25 éves korában választotta meg lelkészéül a szarvasi evangélikus egyház. Előbb külföldön is járt. Tanulmányutat tett Németországban is, ahol alkalma nyílott betekintést nyerni a német gazdasági életbe. Értékes tapasztalatokat gyűjtött, láthatta a németországi gazdatársadalom haladásának és az ottani mezőgazdaság fellendülésének indító okait, megfigyelhette a gazdálkodási módokat, így megértétte az okát is az eredményeknek. Mikor hazajött Magyarországba és látta a íöldmívelő nép nagy elmaradottságát, tudatlanságát és szegénységét, azon erős elhatározás született meg lelkében, hogy egész életét a magyar földmívelő nép oktatásának és gazdasági irányú kipallérozásának fogja szentelni! Mint szarvasi lelkész, nagy buzgósággal fogott hozzá terve megvalósításához. Tessediket sok esetben Széchenyi úttörőjének tekinthetjük. Mit látott Szarvason az ügybuzgó fiatal lelkész, mikor a városka girbe-gurba utcáin elmélázva járt? Vertfalu, alacsony, nád-, vagy zsupfedeles házak, (inkább házikók!) egészségtelen, apró ablakokkal, melyet a tél beköszöntével még be is tapasztottak, nyáron óriási por, — tavasszal és ősszel pedig olyan sár az utcán,
