Evangélikus Népiskola, 1942
1942 / 8. szám - Bácskay Gyula: Tessedik Sámuel
171 hogy a csizmát lehúzta az ember lábáról. Az udvarokon trágyadomb, bűz, piszok, a városban gyakoriak a járványos megbetegedések, melyek megtizedelik a túlzsúfolt lakások népét. A legtöbb házban bőséges a gyermekáldás, de mire fölcseperednsk, már csak fele, vagy harmada a létszám, a többit elvitte a diftéria, vérhas, stb. A nép pedig sötét babonában, részegeskedésben éli a maga maradi életét, irtózva minden újítástól, vagy változtatástól. Nem ismerték a szántóföld trágyázásának jelentőségét sem. Mikor pl. egy szarvasi ember engedve Tessiedik rábeszélésének, az istállótrágyát földjére hordta ki, hogy ott elteregesse, a falusi nép csudájára gyűlt és kicsúfolták. Belátta Tessedik, hogy célját: fölrázni a népet tunyaságából, — egyedül szószéki beszédeivel nem érheti el, csakis úgy, ha létesít egy Gazdasági Iskolát, melyben fiatal, haladni vágyó gazdanemzedéket nevelhetne. De még igen sok nehézséget kellett legyőznie, míg ezen célját meg tudta valósítani! Szarvason 1779-ben nyílt meg Tessedik Gazdasági Iskolája, páratlan a maga nemében mert az első ily iskola volt egész Európában. A cime: „Gyakorlati Gazdászati- és Ipariskola”. Most nézzük, miből építette fel ezt az iskolát, melynek épülete még ma is fennáll s amelyet 10 év alatt tekintélyes épületté fejlesztett. Szinte lehetetlennek látszik sokak előtt, de ez úgy van. A saját jövedelméből! Tíz év alatt 17.00 forintot költött az iskolára, a sajátjából. Nagy pénz ez a mai érték szerint is és még nagyobb volt abban az időben, amikor 3—400 forint volt egy lakóház ára, 100 forintért pedig egy hold földet lehetett venni. Segítséget egyedül Szarvas város földesurától: Harruckern bárótól kapott. Előbb hat holdat, mely az iskola kertjéül szolgált, majd 340 holdat tangazdaság céljaira (bár ennek nagyrésze szikes terület volt). Tessedik iskolájában a növendékek nemcsak tanultak, de dolgoztak is! Szövést-fonást is.tanultak. Iskolája a tantermek mellett munkatermekkel is el volt látva. Gazdasági iskolája néhány év alatt úgy felvirágzott, hogy többszáz hallgatója volt. Munkásságának híre ment, a bécsi kormányzat is kitüntette, továbbá meghívást kapott az orosz cári udvartól, gazdasági tanácsadás végett. Németországból is kapott meghívást s több német előkelőség kereste fel, hogy a szarvasi iskola működését tanulmányozza. Apostoli, önzetlen munkájáért nemcsak örömben, de egyes kortársai lelkének alacsony indulatai és bomlasztó hajlama folytán gáncsokban és megaláztatásokban is volt része. A legtöbb keserűséget Boczkó nevű szarvasi lelkésztársától kellett elszenvednie, akit pedig annakidején ő ajánlott megválasztásra a szarvasi ev. egyháznak. Amint azt dr. Nádor Jenő Tessedik Sámuel élete és munkája c. művében (előszót írt hozzá dr. Darányi Kálmán) olvashatjuk, fenti lelkésztársa látva Tessedik növekvő hírét és iskolája fellendülését, irigységtől vezettetve, még a templomi szószékről is ellene prédikált, azt állítva, hogy Tessedik elhanyagolja lelkészi hivatalát, papi hivatását. Követelte, hogy latin iskolát szervezzenek, Tessedik iskoláját pedig szüntessék be. Felbérelt emberek egy napon a község öt bikáját Tessedik féltő gonddal ápolt kertjébe hajtották, mit a megvadult állatok teljesen feldúltak, a fiatal gyümölcsfaoltványokat is letör-
