Evangélikus Népiskola, 1942

1942 / 1. szám - Az osztatlan nyolcosztályos az elmúlt három hónap távlatában

9

Igaz, hogy az új, állami tanterv útmutatása pótolni igyekszik a csökkentett hittani órák számát azzal, hogy a népiskola céljául és feladatául ,,az első, vezető gondolatként a vallásos alapon való erkölcsös nevelést” jelöli meg.

Sokat pótol majd egyházegyetemünk most készülő Tantervi Utasítása is, amidőn „megállapítja az evangélikus iskola különleges feladatát s nevelő-tanító munkájának sajátos jellegét. Megkeresi a különböző tárgykörben az evangéliumi és egyházi tanító-nevelő munkára alkalmas anyagot. Felmutatja azt a didaktikai és pedagógiai többletkülönértéket, ami egyházi iskoláinkat elhatárolóan megkülönbözteti az állami iskoláktól és létük egyetlen értelmét képezi.” (Kár, hogy e hatalmas mü oly soká késik, pedig fontos volna, hogy mielőbb rendelkezésünkre álljon, hiszen iskolai munkánkkal párhuzamosan most készül már — mint később látni fogjuk — [kötelezően!] új tananyagbeosztásunk, mit májusra már jóváhagyás végett be is kell terjesztenünk. Ha időben nem áll rendelkezésünkre, vagy kétszeres munkát kell végeznünk, vagy figyelmen kívül marad Egyházegyetemünk Tantervi Utasítása.)

A naponkénti iskolai áhítat, igemagyarázat, a kisgyülekezeti munka (ha nem a puszta kényszer hatása alatt, sablonosán, szárazon folyik!) is nagyban segítségünkre van a vallásos nevelésben, de mind ezen újszerű rendelkezések — bár örvendetesen új, értékes tartalommal és szellemmel telítik iskoláink nevelői munkaértékét és keresztyéni, evangéliumi szemszögből mérlegelt, világnézeti munkaeredményét, mégsem pótolhatják az elmaradt hittanórák didaktikai veszteségeit. — Az egyház hittani, dogmatikai, történeti, szervezeti tananyagának ismerete nélkül öntudatos evangélikusokat formálni lehetetlen, azt nevelési vonatkozásokkal pótolni nem lehet. Az anyag közléséhez időre van szükség. Ezt az időt az új tanterv az osztatlan nyolcosztályos iskolában heti 2 órában állapítja meg. Ez pedig kevésnek látszik, kevésnek bizonyul. Ezt a tanév első hónapjaiban is előre láthatjuk.

II. Közismereti tárgyak.

1. A beszéd- és értelemgyakorlatok hatalmas anyagára 1—1 félóra áll rendelkezésünkre. Feltűnően kevés ahoz, hogy a falusi gyermek szegényes nyelvkészségét és fogalmazási készségét fejleszthessük s a III. osztállyal a fontos földrajzi alapfogalmakat is maradandón közölhessük.

2. Az I. osztály három félórájában a „betűvetés” (írás és olvasás!!) tudományát kellően elsajátítani nem lehet, a többi osztályt az olvasási készség fokozatain átvezetni 1—1 félórában valósággal képtelenségnek látszik.

3. írás és fogalmazás részére is csak heti 1—1 félórát kaptunk. Ennyi idő alatt kell célbaérnünk az élet folyékony írásának kialakításában és az elemi népiskolát annyiszor megszégyenítő fogalmazási készség tökéletesítésével.

4. A nyelvi ismeretekre szánt heti 1—1 félóra még akkor is kevésnek látszik, ha azt a könnyítést tekintjük, hogy a múlttal szemben csak havi 1—1 dolgozatot kell íratnunk.