Evangélikus Népiskola, 1942

1942 / 1. szám - Az osztatlan nyolcosztályos az elmúlt három hónap távlatában

7

belső berendezését a teológusoknak kell megállapítanak, a filozófiának pedig tanúságot kell tennie amellett, hogy semmiféle tudás nem szárnyalhatja túl a vallásos hitből fakadó bizalmat.” Ugyanitt a népiskolát is érintő több tárgyról esik szó.

d) Herbart csak halála után lett példátlanul népszerű. Népszerűségének okát Prohászka Lajos abban látja, hogy Herbart „nem tekintette az iskolát pedagógiai eszmék szabadalmi hivatalának, hanem dogmatikusan megkötötte, csupán azt és így tanítva benne, miként százados hagyományként átvették és tovább is örökítették, de — elvszerűen, tudatosan, számotvetve lépése fontosságával.” Gondolatai először Ausztriában (1848. Entwurf) terjedtek, majd Francia- országban (Pinloche, Compayre), Olaszországban (Fornelli, Credaro) és legkésőbb Angliában a jelen század elején terjedt el, amikor tekintélye másutt már hanyatlóban volt. Hazánkban Kármán Mór volt az első és legalaposabb terjesztője egyrészt a középiskolai tanárképzés révén, másrészt pedig az 1879-i középiskolai tanterv révén. De belekerültek a herbarti gondolatok a Népiskolai Tanterv és Utasításokba is. És ez is Herbart hatásának nagyságát igazolja.

e) Végül Herbart fellépésének köszönhetik erejüket azok az újabb pedagógiai irányok (személyiség pedagógiája, szociális pedagógia, új naturalizmus, kísérleti pedagógia stb.), amelyek Herbarttal szemben mint ellenhatások jelentkeztek.

Az osztatlan nyolcosztályos

az elmúlt három hónap távlatában.

Népoktatásügyünk új korszakának küszöbén alig jutottunk túl az idő szekerén három havi járásnyira. E jottányi idő mégis elég wolt arra, hogy belekóstoljunk az új élet adottságaiba, gondjaiba, kétségeibe.

Az ősz folyamán az alsó tagozat külön munkaideje ízelítő volt számunkra a részben osztott iskolák boldogabb világából, de csakhamar ránkszakadt a felső tagozat mázsányi terhe és ezernyi gondja. Oh, boldog osztottak és részben osztottak! Tanítók, növendékek és iskolák!

Most rávetem fanyar tekintetemet óratervemre. Szakasztott mása az 55000-res rendeletben előírtnak. Csak egyházi énekórával és kisgyülekezetem szokott, szombati áhítatával egészítettem ki. Egy- huzamos, félórás tanítási renddel áll előttem:

1. Vallástan.

Elszorul a szívem, ha arra a boldog időre gondolok, amikor még naponta vallástannal kezdhettem a foglalkozást. Úgy rémlik, mintha ■akkor jobbak, buzgóbbak, áldozatosabbak lettek volna a lelkek És mi akkor is panaszkodtunk, akkor se voltunk megelégedve evangélikus iskoláink neveltjeivel. Kérdem, milyen egyháztagokat ad, nevel majd az új nyolcosztályú iskola heti 4 félórás hittanával?

Iskolavizsgálataim alkalmával tapasztaltam, hogy az utóbbi idő