Evangélikus Népiskola, 1942
1942 / 1. szám - dr. Garai József: Herbart és a népiskola. Halálának 100 éves fordulójára
5 Lajos egyetemi tanár írja Herbari pszichológiájának jellemzésére:2 „Mennyivel nehezebb a helyzetünk ma, amikor sokszor azt sem tudjuk, hogy minő pszichológia legyen az, amelyre a nevelésben támaszkodjunk: biológiai-e vagy szellemtudományi, fejlődéstani-e vagy viselkedéstani, leíró-e vagy analitikus? Sőt tudvalevőleg vannak ma számosán, akik csak felületi és mélypszichológiáról akarnak tudni. A herbarti pszichológia kétségkívül „felületi” pszichológia, mégpedig a legegyszerűbb fajtából. Da a gyakorlat mindenkor és mindenütt szeréti a felületeket, a mélységeket és bonyolult dolgok ellenben meghökkentik és felbolygatják, velük és bennük élni jóval nehezebb.” A léleknek egységként, egy mozzanatból való felfogása és megmagyarázása Herbartnál megvan, kár, hogy az egész lelki életet mechanisztikus magyarázatával gondolja működtetni. Az egységnek a képzetekkel való biztosítása is ma már kevésbbé szerencsés gondolat. Mellőzvén most erkölcstanának megemlítését, pedagógiája alaptételeiről fogunk röviden megemlékezni. Logikusságában, felépítésének tervszerűségében páratlan mű a .,Pedagógiai előadások vázlata.” 347 §-ból áll. Első pillanatra átlapozva, a törvénykönyv jut eszünkbe a maga ß-aival. A filozófiában Spinoza „Ethika”-ja hasonló természetű munka. Az 1. § szerint: „A pedagógiának alapfogalma a növendék képezhetősége.” A 2. § így szól: „A pedagógia mint tudomány a gyakorlati filozófiától (etika, erkölcstan) és a pszichológiától függ. Amaz megmutatja a nevelésnek a célját, emez az utat, az eszközöket és az akadályokat.” A nevelés célja az erkölcsiség jellemszilárdsága. (Charakterstärke der Sittlichkeit.) Minden eszköznek ezt a célt kell szolgálnia. Ezen eszközök a következők: a kormányzás, az oktatás és a vezetés. Az oktatás feladata tulajdonképen az, hogy a gyermek képzetanyagát elemezze, a szétszórt képzeteket összekapcsolja, alakítsa és bővítse. Az oktatás lényegében pedig a nevelés szolgálatában áll. Ezzel csak az iskola eddigi hagyományos eljárását tudományos alappal látta el. Hogy pedig az oktatás a nevelés végső célját is elérhesse, azért érdeklődést kell keltenie. Ez azonban cél és nem eszköz nála. Bizonyos szellemi rugalmasságnak, mozgalmasságnak kell maradnia a tudatban akkor is, ha az anyag egy része, vagy akár az egész már onnan kiszorult. Ebből következik, hogy ez az ösztönző erő ez az érdeklődés kell, hogy sokoldalú legyen. Szerinte: „az érdeklődés szó általában a szellemi tevékenységnek azt a faját jelent’ amelyet az oktatásnak meg kell teremtenie, mert nem szabad beérnünk a puszta tudással.” A közvetlen és közvetett érdeklődés közötti különbségtétel is tőle ered. Majd vizsgálja a sokoldalúság feltételeit, majd az érdeklődés feltételeit és arra a megállapításra jut, hogv az érdeklődés öntevékenység. Értelem szerint a mai „új iskolák” vezérgondolatát is magában foglaló kijelentése: (72. §). „A tanítónak oktatás közben kell ügyelnie, vájjon a tanulók képzetei szabadon emelkedve közelednek-e feléje vagy sem.” És talán inkább Her^art tanítványainak, mereven a rendszerhez alkalmazkodóknak a rovására kell írni, hogy ebből a megkötöttség és nem a szabadság pedagógiája alakult ki. Vizsgálja továbbá az érdeklődés főosztályait. 2 u. o.
