Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 1. szám - Lehoczky Egyed: Az egyházismertetés tárgya a népiskolában
4 Mindezeknek az előrebocsátása után lássuk, hogy értékesíthetjük az egyházismertetés tárgyát a népiskolai vallástanítás számára. Hogy erre a kérdésre megfelelhessünk, vizsgáljuk meg tárgyunkat három szempontból, mégpedig tanításának célja, anyaga és módszeres eljárása alapján. a) Az egyházismertetés tanításának célja. A tantervi utasítás nem szól külön az egyházismertetés tanításának a céljáról. Abban az általános keretben azonban, melyet a népiskolai vallástanítás céljaként megállapít (istenfiúság-keresztyén személyiség), a következő feladatokat lehet 'vonatkoztatni az egyházismertetés tárgyára: ,, . . . A vallástanításnak az az állandó feladat jut, hogy a tanulót az egyházi közösségbe belevonja, abban meggyökereztesse, annak eleven tagjává tegye .. . Belenevelni a gyülekezetbe: a hívőnek, az ige hallgatóinak, az úrvacsorázóknak, a keresztyén szentéletben járóknak és embertársaikat szeretetben szolgálók közösségébe“. Az elmondottak alapján a tantervi utasítás tehát nem az egyházra vonatkozó elméleti ismereteknek a közlését kívánja, hanem a gyakorlati feladatot, a gyülekezeti életre való ránevelést hangsúlyozza. A magam módszertani könyvében*) az egyházismertetés tanításának célját két részre osztottam. ,,Az egyházismertetés keretében megismerkednek a tanulók az evangélikus egyház hitéletével, istentiszteleti rendjével, alkotmányával, intézményeivel és betekintést nyernek az egyes egyházi munkafeladatokba és szolgálatokba.“ Ez a célkitűzés tehát az egyházismertetés tárgyi céljának tekinthető. De a tárgyi célon túlmenő törekvéseink is vannak: „Célunk ezzel a tárggyal nemcsak a szeretetnek, megbecsülésnek és felelősségnek felébresztése egyházunk iránt, hanem ránevelés a gyülekezeti munkában és az egyházi szolgálatban való részvételre is“.*) Ez a második célkitűzés tehát az egyházismertetés gyakorlati vallási céljának tekinthető. Ha így fogjuk fel az egyházismertetés tanításának a célját, akkor azonnal előtérbe nyomul tanításának a nagy jelentősége. Az egyháztörténeten kívül elsősorban az egyházismertetés alkalmas arra, hogy a konfirmáció előtt álló gyermekeinkben megértést, belátást ébresszen az evangélikus keresztyén- ség iránt és hűségre, engedelmességre és szolgálatra ösztönözze őket egyházunk iránt, mert abban Istennek őket is érdeklő, rájuk is vonatkozó intézményét kell látniok. b) Az egyházismertetés anyagát a vallástanítási terv alapján a következő tárgykörökre oszthatjuk fel: 1. A hazai evangélikus egyház szervezeti kialakulásának történeti rajza. 2. A jelenlegi evangélikus egyház épülete: gyülekezetek, missziói egyházközösségek és szórványok, egyházmegye, kerületek, egyházegyetem helyzete és élete. 3. Az egyház lelki arcának megrajzolása. 4. Külföldi buzdító egyházi képek. 5. Az egyházi szolgálatra való nevelés: a gyülekezeti munkásságok és szolgálatok ismertetése. Az egyházismertetés tantervileg meghatározott anyagával kapcsolatban is szükség van pár megjegyzésre: 1. Mielőtt „A jelenlegi evangélikus egyház épülete“ című tárgykör keretében tárgyalnók a *) Lehoczkv Egyed: A népiskolai evangélikus kereszytén vallástanítás módszertana. Miskolc, 1940.
