Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 10. szám - Vitéz Felkay S.: A pécsi német tanítói továbbképző tanfolyam
253 temi és főiskolai hallgatóval ankétot rendezett. A hallgatóknak volt tanáraik és tanítóik egyéniségéről, nevelői beállítottságáról kellett jellemzést adniok. A vizsgálat eredménye a tanítóságra nézve meglepően hízelgő volt és csak arról mutatott kedvező képet. Hogy miért, ez alkalommal nincs módunk kutatni, de szeretjük hinni, hogy ez a vallomás nem csupán a gyermeki és ifjúi lélek sajátos alkatának, ellentétes adottságának volt a következménye. Alighanem azt bizonyítja ez a vallomás, hogy a tanítóság pedagógiai lelkűiét, nevelői hivatájstiudat dolgában nem áll mögötte más iskolafajok oktatószemélyzetének, bármennyire akarják is némely oldalról a pedagógiai ranglétra legaljára szorítani. Természetesen, illúziókban sem ringathatjuk magunkat. Meg kell látnunk a hiányokat s megfontolnunk azokat a tényeket, amelyeket a korszerű gyermeklélektan elénk tár. Figyelnünk kell továbbá azokra az útmutatásokra, amelyek a modern pedagógiai lélektan területéről kínálkoznak számunkra.3 Befejezésül megjegyezzük, hogy az új lélektan mibenlétének e nagyon vázlatos tárgyalása után, egy későbbi alkalommal, módját fogjuk ejteni, hogy folyóiratunk hasábjain egy-két konkrétlélektani kérdés a vázolt gyakorlati lélektan fényénél megvilá- gíttassék. . A pécsi német tanítói továbbképző tanfolyam. Irta : vitéz Felkay Sándor. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr 1941. évi január hó 14-én kelt 32.480/1941. Ein. E. ü. o. számú rendeletével a pécsi Erzsébet-Tudomány Egyetemen német tanítói továbbképző tanfolyamot rendezett, amelyre 220 tanítót és tanítónőt rendelt be. A tanfolyamot, amely július 4-től augusztus 14-ig tartott, július 4-én a pécsi egyetem aulájában fáji Fáy István m. kir. titkos tanácsos, államtitkár őnagyméltósága nyitotta meg. A minisztérium részéről még dr. Paikert Géza és dr. Bayer Ede miniszteri tanácsosok voltak jelen. A megjelenteket dr. Lux Gyula tanügyi főtanácsos, a tanfolyam vezetője üdvözölte. A megnyitó ünnepély befejeztével rögtön megindultak az előadások, amelyeket az egyetem legnagyobb előadótermében tartottak meg és azok egész idő alatt megszakítás nélkül, a kiadott órarend szerint, tervszerűen folytak. Az ország minden részéből sereglettek ide tanítók és tanítónők. A tanítók a Szent Mór-kollégiumban, a tanítónők pedig a Nagy Lajos-kollégiumban nyertek elhelyezést. Az egyetemen napi hét órán át tartottak az előadások, azonban bár „odahaza” is még elég munkánk akadt, a modernül felszerelt kollégiumok kényelme pótolta az előadások fáradalmait és azok mindenki számára valóságos második otthonná váltak. 3 Ilyenirányú vizsgálódásra olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk Várkonyi Hildebrand kolozsvári egyetemi tanár műveit (Bevezetés a neveléslélektanba. A gyermekkor lélektana I—II. című munkáit, valamint a Cselekvés Iskolája című folyóiratban megjelent idevágó cikkeit).
