Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 10. szám - N. J.: Máté 17:7
Cegléd, 1941 október hó. XLVI1. évfolyam, 1Ö. sz. AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS Felelős szerkesztő: SOMOGYI BÉLA MEGJELENIK HAVONTA. Szerkesztőség: Sopron, Evangélikus Líceum és Tanítóképzőintézet. Képezde-u. 14. Telefon : Sopron, 106. Kiadóhivatal : Cegléd, evangélikus iskola. TANÍTÓEGYESÜLET FOLYÓIRATA Felelős kiadó : ÖZV. K1SZELY JÁNOSNÉ ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre . . 10'— P, fél évre 5'— P Postatakarékcsekkszámla : 42.523 Máté 17:7. Valaki az először átélt légi bombatámadás után így fakadt ki: „Mégis könyörtelen az Isten, hogy ilyesmit megenged!” Rettenetes is, hogy bezárult felettünk a kegyelmes ég. Nem a kegyelmet és békét várhatjuk felülről, hanem az ellenséges repülőkért kell kémlelnünk az eget. De, hogy ki a könyörtelenebb, Isten-e, vagy a felebarátjától elforduló, a gyermeklelket gyökeresen megsegíteni nem akaró ember-e, ez majd elválik. Betelt az idő! Elközelített az Isten országa. Térjünk meg! Higyjünk igazán az evangéliumban! Mindenekelőtt térjünk meg mi, magyarok! Népiségünk magja Mohácsnál és a török hódoltság alatt majd, hogy ki nem pusztult. Joggal állíthatjuk, hogy népiségünk zsenge, fiatal, úgyszólván csak 300 éves. És ez a fiatal népiség elcsábíttatta magát a 6000 éves krisztustagadó zsidóságtól. Most is, 13—14 magyar lélekre esik egy zsidó! Drága magyar testvérem, hogy milyen messze, hová, mikor hagytuk magunkat elcsábítani, arról most nem szabad még szólnunk. Nem is szabad a-zsidót azért gyűlölni, kikergetni vagy elpusztítani akarni! Az az ő egyetlen hivatása, hogy a Krisztustól elcsábítson s akit lehet, elszakítson. Fontos az, hogy könyörtelenségre, irgalmatlanságra csábíttattuk magunkat saját megkeresztelt, urvacsorai testvérünk iránt. És e téren sokszor és sokféleképpen vétkeztünk. Majd a Szentlélek megmutatja vétkességünket a kellő időben. Elég az hozzá, hogy elcsábíttatásunk, bűnünk súlya főképp a zsenge gyermek és ifjú lelket nyomja. Könyörtelenségünk miatt meg sem születik sok gyermek (egyke), akik pedig világra jönnek, ugyanaz alatt a könyörtelenség alatt szenvednek. (Gyermeknyomor és pásztornélküliség.) Vigyázzunk, nem az az egyes egykéző anya könyörtelen, aki lelki árvaságában nem tud, nem mer, nem akar gyermeket nevelni! Nem. Mind könyörtelenek vagyunk. Elsősorban én, azután Te. Ezért a bombazápor, az eleven emberégetés és az elzárt ég! Isten ma véget vethet a háborúnak, de Ö irgalmat akar az emberszívekben látni és nem titkon önző áldozatot vár tőlünk. Mit érnénk ma a békével, ha nem tudnók egymást igazán
