Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 10. szám - Sátory Vilmos: Ifjúságnevelésünk ügye
246 szeretni?! Előre finn-magyar tengely az irgalom evangéliumával a Krisztus szeretettől meleg véréért! Látod, hogy ama tengely hatalma nem elég, mert legyőzi, de meg nem győzi az ellenséget. Előre az itt köztünk sötétlő külmissziói területre. Felragyog a Nap! Könnyen szép aratást érhetünk! N. J. Ifjúságnevelésünk ügye. Irta : Sátory Vilmos. Nem vitatható tény, hogy az ifjúság a nemzet jövőjének letéteményese; minden modern állam, minden irányzat jól tudja, hogy akié az ifjúság, — azé a jövő! Napjainkban a legújabban megjelent 5520/1941. M. E. sz. honvédelmi és testnevelési törvény ad ennek a témának időszerűséget. Az ifjúsággal való foglalkozás — dacára annak, hogy fontossága mindig kedvelt jelszó volt, — mégis a múltban csodálatosan elhanyagolt terület volt s talán csak a világháború utáni belső megújulás hozta felszínre. Azelőtt a népiskola elvégzése után a serdülő ifjúság magára volt hagyva, — mert az ismétlő iskola 3 éve egyáltalában nem jelentett vezetést, — éppen abban a válságos fejlődési korszakban, amikor a lélek és a test a legtapintatosabb vezetésre szorul. A legelső igazi ifjúsági munkát — modern értelemben, — a cserkészet vállalta és végezte mostanáig igen helyes, igen eredményes módon. A századeleji angol próbálkozás igen hamar elterjedt világszerte és mindenütt igen értékes és magas színvonalú nevelői munkát végzett. A gyors siker mutatja és bizonyítja, hogy szükség volt rá, az ifjúság kívánta! És mert a fejlődési korszak lélektani követelményeinek eleget tett: a fiúifjúság megszerette és mind nagyobb számmal tömörült zászlója alá. Az ifjúságban felgyülemlő energiák hasznos és okos felhasználása a haza, a köz és a saját javára —, a természettel létesített szoros és állandó kapcsolat —, a romantika és képzelet okos realizálása —, a mozgás, a pezsdülő élet és tevékenykedés—, a robinsoni honszerzés és táborlétesítés képezték a cserkészet lényegét és azokat a vonzó elemeket, amik az ifjúságra hatottak. A magyar cserkészet világviszonylatban igen előkelő helyet vívott ki magának, minden megnyilvánulásában ízig-vérig hazafias volt és immár több, mint negyedszázados fennállása alatt egy lelkében tiszta, érzésében magyar, cselekedeteiben becsületes és ügyes nemzedéket nevelt. A maga nemében valóban — emberileg tökéletes ifjúságmentő és -nevelő munkát végzett. A cserkészet azonban a nemzet, ifjúságának csak egy kis töredékét ölelte gondozásába. A nagy tömeg kívül maradt. A következő lépés a legsötétebb trianoni korszakban történt a leventeintézmény életrehívásával. Ez elsősorban honvédelmi intézménynek és csak másodsorban, amennyiben szorosan összefügg a kettő, — volt ifjúságnevelő szervezetnek szánva. A kísérletezés