Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 8. szám - Könyvismertetés
211 mek megerőltetését, elfáradását. Montessori szerint minden ilyen kísérlet erőfeszítést kíván és így fáradságot okoz. Szól a fejezet az iskolai hygiénéről s az egyes tárgyak kifáradási koeficienseiről. Érdekes fejezet foglalkozik itt 3. A tanulásra való előkészítéssel és szellemi munkával. Ebben ismerteti Montessori — tudományos kísérletek alapján kiválasztott — tanítási eszközeit és azok használatát. Szó van itt a 10—10 hengerből álló sorozatról, amelyek három csoportban két, három vagy egy irányban változnak s a gyakorlat abból áll, hogy a hengereket helyükről kiemelik, összekeverik, majd újra helyükre visszahelyezik a gyermekek. A háromféle: 10 zöldre, 10 barnára s 10 pirosra vagy dm-enként felváltva kékre és pirosra festett rúdból tornyot, lépcsőt épít a gyermek, vagy orgonasíp módjára sorakoztatja fel. Vannak a tapintás- és hőérzék, a súlyérzék, az ízlelés, a látás,, hallás, stb. nevelésére szolgáló különböző készülékek. Montessori eljárásának hibája az, hogy az egyes eszközökkel csak egyféleképpen játszhatik a gyermek s ez a gyakorlatok elszigeteltségére vezet, ami természetellenes, mert a természetben sohasem érnek bennünket elszigetelt érzéki benyomások. De Montessori rendszerével mégis tud a gyermek az önnevelés útján haladni. A vezetőnőnek segítenie kell a gyermeket, anélkül, hogy helyette valamit is megtenne. Rendezze be a gyermek környezetét a fejlődést elősegítő eszközökkel. További dolga: várni, megfigyelni. A szellemi munka feltételei, görbéi c. fejezet érdekes grafikonokkal világítja meg a gyermek foglalkozásában a munka és nyugalmi állapot közé eső foglalkozás jellemző alakulását, az ezek' alapján megállapítható fejlődési fokokat, átlagtípusokat. IV. Az oktatás módja. A figyelmet illetőleg pedagógiájának alapja, hogy a gyermeki léleknek a megfelelő tárgyakkal meg kell adni a szükséges lelki táplálékot s a fejlődés szabadságát pedig biztosítani és tisztelni kell. Foglalkozik azután a megértéssel s benne az akaraterő szerepével. Majd az értelem alatt Montessori a megfontolt, összekapcsolt vagy ismét visszatérő tevékenység megindítóját rajzolja meg. Fontos itt az, hogy nem azt a gyermeket tartja okosnak, aki álalában sokat megért, hanem aki gyorsan megért. Montessori szerint az ő tanszereivel végeztetett gyakorlatai azért is alkalmasak az értelem fejlesztésére, mert ránevelik a gyermeket arra, hogy a tárgyaknak egymáshoz való viszonyát gyorsan felismerje, valamint az elkövetett hibát és azt javítsa. Dr. Garai megjegyzi erre, hogy nem a gyorsaság, hanem a gondolkodás milyensége jellemzi az okos embert. Mivel a látott világ a gyermek számára jól tagolt alakokkal bíró világ is egyúttal,
