Evangélikus Népiskola, 1941

1941 / 8. szám - Könyvismertetés

210 KÖNYVISMERTETÉS „Montessori lélektana és didaktikája.“ A rendszer lélektani és didaktikai vázlata és összehasonlítása az újabb irányokkal. (Közlemények a Ferenc József-tudományegye­tem lélektani intézetéből.) Irta: dr. Garai József tanítóképző-inté- zeti tanár. Lapunk munkatársának e könyve korábbi — Montessori rend­szerének erkölcsi nevelési elveivel foglalkozó — műve után a rend­szer lélektani alapjának megadásával a Montessori rendszerére jel­lemző didaktikai és módszertani problémákat teszi vizsgálat tárgyává és jellemző felfogását és gyakorlati eljárását összehasonlítja az újabb eljárásokkal. Végül pedig levonja belőle mindazon következtetése­ket, melyek a kisdednevelésre, illetőleg a népiskolai oktatásra levonhatók. Az L, Bevezetés c. fejezet után a könyv II. fejezetében „Mon­tessori és az újabb pedagógiai irányok“-ról szólva, megállapítja dr. Garai, hogy Montessorinál nem emelkedett tudományos szívonalra a pedagógia, mert 1. nincs meg az egy alapelvből való levonható­ság, 2. vitatható, hogy saját magából igazolja-e mindazon ismere­teket, elveket, amelyeket ad. Ugyanis oly erős a lélektani és hygi- énei szempont, hogy a „tudományos önállóság“ veszélyeztetett nála. Montessori az új iskola képviselői közül azokhoz tartozik, akik a nevelésre vonatkozó ismeretek megalapozásában világnézeti, érték­elméleti és egyéb filozófiai szempontokat nem tartanak szükséges­nek, akik teljes egészében gyakorlati ismeretek összességének tart­ják a nevelésre vonatkozó ismereteket. A filozófiai problémákat saját bevallása szerint kerüli; nem tartja azt lényegesnek, hogy mit tartunk mi nevelésnek, tanításnak, hanem azt, hogy hogyan végez­zük el e munkánkat a valóságban. A III., A rendszer lélektani alapvetése c. fejezet 1. összehason­lítások cím alatt vizsgálja Montessori rendszerét s megállapítja, hogy Montessori a régi lélektan hagyományos felosztását a lelki élet területére elfogadja. A lelki élet részeinek (értelem, érzelem és akarat) az ismeretszerzésben való fontosságát hangoztatja. 2. Az oktatás egészségügyi követelései, c. fejezet ismerteti, hogy Montes­sori orvosi mivoltából következik, miszerint többször ír a nevelése­dé különösen az iskolai oktatás egészségügyi követelményeiről is. Megállapítja pl., hogy az újabban fejlődésnek indult gyermektanul­mányozás sok kísérletnek, antropológiai, pszichológiai, pedagógiai kísérletnek veti alá a gyermeket. így lehet tanulmányozni a gyér-

Next

/
Thumbnails
Contents