Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 1. szám - Megjegyzések
16 Hej, de sokszor hallottad már valahányszor olvasásra buzdítottad őket: „Minek az? Uraknak való!” Igen sokszor tapasztaltad, hogy a falusi népnek nincsenek céljai, ill. egyetlen célja életüknek a vagyon. Tanulmányi kirándulást akartál szervezni, de arcodba vágták, ilyeneket ide nem kell behozni. Erre aztán már szavad sem volt... csak lesújtottan tovább ballagtál. Pedig abból a pénzből, amit a legényfiú egy-egy mulatságon elköltött, meg amit a nagyleány cifrál- kodásra kiadott, meg a vásári áldomások kiszórt pengőiből, de jutott volna, Istenem, de jutott volna. Dehát nincs annál szebb, ha a legényfiú a cigány előtt veri össze a sarkát és pengőkkel gyantázza a vonót. Mintha magamat látnám — mosolyog a bajúszába az apa. Hiába no, az apja fia. És nagyot iszik rá az ivóban. Meg az sem utolsó, ha a nagyleánynak olyan ruhája van, amilyen nincs több a faluban. Mintha hájjal kenegetnék az anyai szívet, mikor a szomszédasszony a fülébe duruzsolja: „De szép ruhája van a lelkemnek”. Meg aztán vásári áldomásokon is meg kell mutatni a virtust, különben nem esne jól a gazdának a vacsora. Mindez Neked, Testvérem, keserűség. Dehát lássuk, mi is lehetne az orvosság! Minden faluban népháznak kell állnia. Rádióval, villanyvilágítással, könyvtárral, olvasó- és gazdakörrel. Azután, Testvér, lobogó lelkesedésű, rugalmas lelkű, bátran kiálló, harcos férfiak kellenek, akik nem ingadoznak, nem tétováznak, hanem ki- rugódó térdekkel mennek előre és sodornak, mint a vihar! Micsoda áldás lenne a parasztegyetem. Téli hónapok semmittevését termékenyíthetné meg. Minden faluban lehetne! Az énekkarok, dalosversenyek jelentőségét, úgyis ismered. Hiszen tudod, hogy a dal mindig felemel. Szárnyaljatok a tiszta magasságok felé! Hiányát érzed egy országos heti lapnak is, ugy-e? Ez a falu népének szólna. A falusi ember vasárnap ér rá olvasgatni. Jól szerkesztett heti lap kellene a falusiaknak! Címe lehetne: Falu, Magyar Falu, Falu Népe. Megtalálhatná benne, amire szüksége van. Nem magasröptű, idegen szavakkal teletűzdelt politikai röppentyűket és más harsogásokat, hanem a falusi nép nyelvén írt okosságokat. Azt hiszem, el is fáradtál, Testvérem, gyere pihenjünk meg otthonodban. * * * 4. Otthon. Milyen jó csönd fogad! így is kell. Neked, Testvér, ha hazatérsz, csönd, békesség, pihenés kell. Otthonod a megértés, békesség, boldogság virágos kis szigete legyen! Melegség, boldogság sugározzon kifelé, de zárva maradjon minden vásári zajnak, minden zavartkeltő alacsony indulatnak! Várnak otthonodban jóbarátaid: könyveid. Múlnak az évek és gyönyörködhetsz könyvtárad értékes soraiban. Ott látom Gárdonyi Géza "könyveit. Jól tetted, hogy megvetted. Igen sokat tanulhatsz belőlük. Gárdonyi felemelkedett, kifinomodott lelkének gyöngyei. Tudsz magaddal beszélgetni, eltűnődni olyan dolgokon, melyek másnak semmiségek, mert megtanított rá Jancsi fráter, az „Isten rabjaiból. Ott látom az erdélyi írók munkáit is. Óh, de sokszor elolvasgattad Nyírő József könyvét: „Az én népem”-et. Sokszor gyönyörköd
