Evangélikus Népiskola, 1941

1941 / 4. szám - Megjegyzések

is az evangélikus népnevelő, a tanító Istentől rendelt és emberek bizalmából betöltött hivatását.

Ma nem könnyű és sokak előtt nem kedves, hanem megvetett és üldözött a munkánk. A világ sarkaiból készül kifordulni s szörnyű vergődése a Jelenések Könyvében megírt utolsó ítéletre emlékeztet Luther kis Kátéjához írt Előszavának utolsó mondatai az evangélium munkásaira ma különösen találók. így hangzanak: Sok fáradság és munka, veszedelem és kísértés, viszont kevés jutalom jár ennek a hivatásnak hűséges betöltéséért. „Krisztus maga akar a mi jutalmunk lenni, ha hűségesen munkálkodunk. Erre segítsen minket a minden kegyelem Atyja, akinek legyen dicséret és hálaadás mindörökké, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.“

(A soproni felső és alsó evangélikus egyházmegye lelkészeinek és tanítóinak Sopronban, együttes körzeti konferenciáján, 1940. április 16-án tartott előadás kivonatos szövege.)

87

MEGJEGYZÉSEK

A tanító a község életében. (Válasz.)

Irta: Pártay Tivadar.

Soha életemben nem találkoztam még a fenti című cikket író kartársammal és egyáltalában nem ismerem, de írásából ítélve biztosan merem állítani, hogy egészen fiatal ember. Nem bűnnek akarom felróni a fiatalságát — Isten mentsen —, sőt! Ismerem magam is azt az érzést, amikor a fiatal ember lelkében túlbuzog az alkotás vágya és valami kényszeríti, hogy leírja a feltörekvő gondolatait.

Azonban vannak dolgok, amiket nem lehet rövid idő alatt tisztán megítélni, különösen akkor, amikor az iskola erre elő nem készítette, a környezete pedig természetesen egyirányba akarja befolyásolni.

Kedves Ifjú Barátom! Egy ilyen nehéz probléma a politika. Magyarországon általánosan elterjedt balhiedelem, hogy a politikához nem kell előtanulmány, nem kell tudás. Öh, micsoda éktelen naívság ez! Kevés olyan dolog vagy — úgy mondjam — foglalkozás van, amelyhez annyi előképzettség, tanulás, tudás szükségeltetik, mint a politikához. Már a komoly politikusokra gondolok, mert padot verni, hallgatni, esetleg pár üres szólamot hangoztatni, ehhez persze nem kell tudás, de ez nem is politika.

Engedje meg nekem a Cikkíró Barátom, hogy egyetmást szóljak cikkéhez. Már csak azért is megengedheti nekem ezt, mert mint öreg politikus (ha korra nem is vagyok öreg), bukott képviselő, stb., valamicske tapasztalatot szereztem e téren.

A könyvekről mondja, hogy az olcsó könyvtár értéktelen, stb., könyveit ki kell irtani. Szabad legyen megjegyeznem, hogy inkább olcsó könyveket kell adni, mert az olcsóság nem jelenti egyúttal az értéktelenséget is. 7—10 pengős értékes könyveket nem tud a falu