Evangélikus Népiskola, 1940

1940 / 1. szám - Dr. Garai József: Korszellem és a tanítóképesítő-vizsgálatok írásbeli neveléstudományi tételei az 1910-11. tanévtől az 1925-26. tanévig

4

a szemléléssel foglalkoznak. A neveléstani tételek főbb típusai: »Hazug gyermekekkel való bánásmód.« (Sopron rk. nő.) »A tanító a társadalomban.« (Ungvár kir. kát.) »Mi a tanító legfőbb fegyelmező eszköze?« (Kiskunfélegyháza áll.) »A cselekvés szerepe az akarat nevelésében.« (Nagyszeben rk. nő.) »A jellemfejlesztés és annak eszközei és módjai.« (Pápa áll.) Ezek közül a renddel, a fegyelmezéssel kapcsolatos tételek, továbbá a tanító és a társadalom viszonyára vonatkozók fordulnak elő gyakrabban. A tanításiam tételek típusai: »A munkaszeretet fejlesztése a népiskolában.« (Győr áll. nő.) »Az írásbeli dolgozatok neveléstani és didaktikai jelentőségéről.« (Temesvár áll.) »Kedélyállapotaink és a szellemi munka s a hangulat a tanításban.« (Baja áll.) »Milyen módon ked- veltethetjük meg és tehetjük eredményessé a tanulást?« (Székely - keresztur áll.) »Miért igyekszünk a népiskola különböző tárgymi között kapcsolatot létesíteni és hogyan munkáljuk azt?« (Nagyvárad ref. nő.) »Mely tárgyaknál értékesítheti a tanító a kirándulás benyomásait s ezért hogyan rendezze a tanító a kirándulásokat ?«. (Csáktornya áll.) »A rendszeres olvasás fontossága a továbbképzés szempontjából úgy a tanítóra, mint a tanulóra” nézve.« (Győr rk.) E tételek igen szoros kapcsolatban vannak sokszor az általános neveléstaniakkal, úgyhogy gyakran azoktól pontosan el sem választhatók. A népiskolai módszertani tételek között a következőket találjuk: «Az énektanítás nevelőhatása erkölcsi és nemzeti szempontból. Az elemi iskolai énektanítás helyes módszere.« (Eperjes áll. nő.) »Amilyennek kell lennie a magyar nyelv tanításának hazánk más ajkú iskoláiban?« (Esztergom rk.) »A népiskolai számtantanítás a gyakorlati élet, a tárgytanítás és lélekfejlesztés (szolgálatában.« (Baja áll.) »Micsoda célja lehet a népiskolában a kézimunka tanításának és hogyan valósítható meg az?« (Léva áll.) Neveléstörténelmi tételek: »Pestalozzi méltatása.« (Felsőlövő ev.) »Magyarország közoktatásügye a XVIII. sz.-ban.« (Zniováralja áll.) Iskolaszervezettanból az egymtlen tétel a Nagyenyedi Református Kollégiumból való; címe: »Népiskoláinkra vonatkozó főbb törvények vezéreszméinek ismertetése.« Az egyetlen gyermektanulmányi tétel pedig az egri rk. tanítóképző-intézetből való; címe: »A gyermektanulmányozás.«

A tanítóképesítés új rendje teljes egészében az 1911/12. tanévben lépett életbe.

Az »osztályképesítö« vizsgálaton a jelöltek a törvény által előírt tárgyak egyik részéből annak az évfolyamnak a végén tesznek szabályszerű képesítő-vizsgálatot, amely évfolyamban az illető tantárgy tárgyköre befejeződik. E tantárgyak osztályzata azután az osztálybizonyítványTól vétetik át a tanítói oklevélbe. (Bajai m. kir. áll. tanítóképző-intézet értesítője 1911/12. tanév 47. o.). így osztály- vizsgálatot kellett tenni a II. o.-ban az egyetemes történelemből. Innen származik egyes tanítóképző-intézetekben jelenleg az a szokás, hogy most a III. o. egyetemes történelem anyagából osztály- vizsgálatot tartanak azon a jogcímen, hogy az egyetemes történelem a III. o.-ban befejezést nyer. Az 1911/12. tanév végén továbbá osz- tályképesítő-vizsgálat volt a III. o.-ban természetrajzból, ásvány-