Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 1. szám - Dr. Garai József: Korszellem és a tanítóképesítő-vizsgálatok írásbeli neveléstudományi tételei az 1910-11. tanévtől az 1925-26. tanévig
5 lan és kémiából, a IV. o.-ban pedig mennyiségtanból, német nyelvből. természettanból, egészségtanból, gazdaságtanból, énekből és zenéből, rajzból, szépírásból, kézimunkából és testgyakorlásból. A »befejező« képesítő-vizsgálat tárgyai pedig ezek voltak: hit- és erkölcstan, testtan, lélektan, neveléstan, neveléstörténet, módszertan, magyar nyelv és irodalom, magyar történet, Magyarország földrajza, hazai alkotmánytan. Nagy könnyebbséget jelentett e rendelet a tanítójelöltekre, mert nem kellett egyszerre oly nagy anyagmennyiségből vizsgálatot ten- niök. Előnye volt még e rendelkezésnek a régebbivel szemben az is, hogy ha nem is tette lehetetlenné a tanítói oklevélnek magánúton való megszerzését, mindenesetre nehezebbé tette azáltal, hogy a jelentkezőktől, a sikeres osztályvizsgálatokon kívül minden évben megkövetelte a sikeres osztályképesítővizsgálatot is és hogy mind a két vizsgálat a rendes tanulók vizsgálataival egyidőben u. azon bizottság előtt teendő le. Az eredményekből mindjárt az is megállapítható, hogy az osztályképesítővizsgálatok eredménye jobb volt, mint az eddigi összesítő-vizsgálat eredményei, ami természetes is. : Végül az ezen időbeli osztályozás mikéntjére jegyezhetjük azt meg, hogy mindennemű vizsgálaton öt érdemjegy adása volt lehetséges: kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen. Az osztályozás ezen rendje sokkal jobb, mint a mai négy fokozatú. Négy fokozat esetén ugyanis nincsen pl. középső jegy, az pedig köztudomású, hogy közepes tanulók is vannak. Mivel 1914. máj. 4-én 31.152. sz. a. kiadott rendelkezéssel a vizsgálati szabályzat kissé módosíttatott és mivel a világháború kitörése a tanítóképzés és a vizsgálat terén is éreztette hatását, azért az 1911/12. tanévtől az 1913 '14. tanév végéig együttesen tárgyaljuk az írásbeli neveléstudományi képesítő vizsgálati tételeket. Ez időből rendelkezésre áll 87 tétel címe. Az írásbeli vizsgálatra fel kellett terjeszteni kijelölés céljából 4 tételt, amelyek közül 2 neveléstudományi, 2 pedig magyar nyelvi és irodalmi tétel volt. A tanítóképzők szakjellege igen jól kidomborodik a tételek kijelölésében is, mert a magyar nyelvi tételeket csak igen kevés intézetben jelölték ki. Több intézet értesítője közli mind a négy felterjesztett tétel címét. A tételekről a következőket jegyezhetjük meg: igen kevés a magyar nyelvi tétel. Lélektaniak: »A fogalomalkotás lelki folyamata és a tanítás alaki fokozatai.« (Baja áll.) »Melyek azok a legfontosbb lélektani törvények, amelyek betartása a tanítás sikerét biztosítják?« (Pápa áll.) »A lélektani alap kiemelkedése a tanításban tudományosan indokolva.« (Csurgó áll.) Neveléstani tételek igen nagy számban szerepelnek. Ilyenek: »Az egyéniség kialakulásának tényezői.« (Szarvas ev.) »A családi és iskolai nevelés hatása a gyermek jellemének kialakulására.« (Nagyvárad ref. nő.) »A népiskola a nemzeti nevelés szolgálatában, s hogyan oldja meg sikeresen, ebbéli feladatait a tanító a népiskolában, s az iskolán kívül?« (Csáktornya áll.) »A helyes fegyelmezés főbb elvei, jótékony hatása az értelem és jellem fejlesztésére.« (Győr rk.) »A játék nevelési
